Nincs titokzatosabb jelenség a nyelvnél. Jelentőségének igazi mélységét akkor értjük meg, ha elképzeljük a valóságnak nevezett valamit ember nélkül. Mármint a nyelv segítségével a dolgokat megnevezni képes ember nélkül…

Akkor ugyanis mi lenne? Semmi, ha ugyan tudnánk, mi az. Akkor a létezőknek nem lenne semmiféle értelme és jelentése. Azt ugyanis az emberi szó ad nekik. Mi más? Akkor válik valami értelmessé, jelentéshordozóvá, ha az ember megnevezi. Ennek eszköze a nyelv.

Valójában az alapképlet mindig az, hogy van az ember a maga nyelvével, s van vele szemben a valóságnak nevezett ismeretlen valami. Erről az ismeretlen valamiről kell elmondani, hogy az valójában mi. Meg kell nevezni. Ehhez szavak, fogalmak kellenek, amelyek segítségével az ember értelmet ad a dolgoknak. A nyelv az értelemadás eszköze.