Bűnvalló zsoltártöredék

Nem, / végül már / hangom sincsen.
Már csak / valahol mélyen belül, / mint parázs a hamu alatt, / az elásott remény, / csak az maradt.
S a néma félelem, / hogy nélküled / mi lesz velem.
Mert újra, / mint már ezerszer, / Uram, újra, / elhagytalak.

Ámen.