Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Megszűnik a közéleti református blog, amelyet dunántúli lelkészek írtak 2011 óta. A díjnyertes médium témáit gyakran a közélet aktuális vitái adták. A kilenc év alatt több mint háromezer írás született. Ezekből válogatáskötetet terveznek kiadni. Köntös Lászlót, a blog egyik alapítóját, a dunántúli egyházkerület lelkészi főjegyzőjét kérdeztük.

A Bibliában is találkozunk nagy számokkal, amelyek egyik jellegzetes bizonysága a pünkösd utáni eseményekhez fűződik. Péter a többi tanítványokkal együtt veszi a Szentlélek ajándékát, és nagy erejű bizonyságtétele nyomán háromezer ember megtéréséről olvashatunk. Istennek azonban gondja van a kicsire is. Számára a kevés is éppoly fontos, mint a sok.

Az Európa Rádió két évtizedes fennállása alatt korábban is előfordult, hogy újra meg kellett pályázni egy-egy frekvenciát. Sike Gábor főszerkesztő szerint a Médiatanács bonyolult szempontrendszer alapján dönt a frekvenciatenderek elbírálásakor.

Általánosságban úgy látom, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a Magyarországon folyó hittudományi és felsőfokú hitéleti képzést adó intézmények sorában – mind az oktatás minőségét, mind a hallgatói létszámadatokat tekintve – az egyik legstabilabb pont – mondja az új rektor, Baráth Béla Levente. A református oktatás helyzetéről és a következő évek terveiről kérdeztük.

... a kísértés a hitetlenségre, arra az önhittségre, hogy magunk formáljuk egyedül, Isten nélkül a jövőnket. Mózes, a vezető, akit nem mi választottunk, Istenre hivatkozva indított útnak minket. Eddig elhozott, megoldotta a felmerült szükségeinket, de odalett. Ki tudja, mi történt vele. A szolga nép magára maradt.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Hajdúböszörményhez közeledve már messziről mutatja az utat a templom tornya a Kálvin téri Református Egyházközséghez. Nemcsak a tér, hanem a város egyik ékessége is a hatalmas, ezernyolcszáz személyes templom. A gyülekezet nem mindennapi történelméről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a közösség elöljáróival.

A bűnbocsánat szóösszetétel azért nagy jelentőségű, mert egyszerre fenntartja az emberről alkotott egyetlen objektív erkölcsi ítélet végső mércéjének érvényességét, Isten ítéletét, mégsem semmisíti meg az embert. A megoldás tehát nem a bűnös emberi természet valódi mélységének átértelmezése, a szembesülés elkerülése, hanem a megbocsátás isteni műve.

Nem kétséges, hogy a náci vezetőket a háborús bűneik miatt felelősségre kellett vonni, de az már kérdéseket vet fel, mi szükség volt nemzetek kollektív büntetésére. A záródokumentum 13. fejezete szerint Magyarországról is ki kellett telepíteni a német nemzetiségűeket, olyan magyar állampolgárokat, akik évszázadok óta értéket teremtettek az országban.

Nekem a napi jó hír, ha valaki jó hírre is vágyik. Hogy nem elég neki a világ szörnyűséges és szenvtelen működése, amelybe sok ember belebetegszik. Fölfelé is tekint, és ebben engem szolgálni hív. Fájdalmasan szokatlan és ritka ez a kérés. El is szoktunk tőle, Épp ezért jóleső, hogy egy hivatali asztal túloldalán valaki rám szól, megállít és visszahív, mert Igére, biztatásra van szüksége.

Talán nincs is olyan ember, aki ne tette volna már fel ezt a kérdést egy szeretteiért átdolgozott hétvége vagy egy kimerítő beszélgetés után, amelyben valaki más lelki próbáiban igyekezett segítő kezet nyújtani, vagy amikor magányosnak és elhagyatottnak érezte magát. Karsay Eszter is ezt kérdezi könyvében, de nem hagy magunkra a válaszkeresésben.

Még a karanténidők kezdetén tette közzé Bellai Veronika, az egyházi zene egyik igazi elkötelezettje az alábbi gyönyörű könyörgést. E ritka értékű lelki ének, zenei kincs megosztásához hozzáfűzte: a walesi és angol nyelvű változat meghallgatása után ezt a dalt jó volna magyarul is elénekelni, közkinccsé tenni.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Mózes ekkor kinyújtotta kezét a tenger felé, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert, és szárazzá tette a tengerfeneket, úgyhogy a víz kettévált. – Gyertek, induljunk! – szólt Mirjam, Mózes testvére.

– A gyermekeimnek és másoknak is azt az üzenetet fogalmazom meg: Isten kapcsolatokban gondolkodik, kapcsolatokat teremtett. A gyerekeinknél, amikor például összevesznek, azt emeljük ki, nincs olyan több, mint a testvére. Az egyik legkülönlegesebb kötelék ez az életében, és most lehet, hogy haragszik rá, de Isten egy családdá teremtett minket.