Végezzük a munkánkat, Urunk, megtesszük, ami elő van írva a munkahelyen, betartjuk – ha betartjuk – a kötelező viselkedési formákat emberi kapcsolatainkban, igyekszünk jó szülők, jó házastársak lenni. Nincs kétség afelől, hogy már ez is nagy erőfeszítést igényel. De azt értettem meg, hogy a lényeg mindig a kötelezők felett van. Hálás vagyok, hogy beszéltél második mérföldről, odaadott plusz ruháról meg haszontalan szolgáról, aki csak azt teszi meg, ami a kötelessége. Hálás vagyok, habár sokáig nem értettem tanításod: hiszen akkor kihasználnak minket, visszaélnek az erőfeszítéseinkkel! De éppen te mutattad meg kereszteddel, hogy ha csak a kötelező van, akkor nincs új esély, nincs megváltás, nincs új élet. Kérünk, adj erőt, hogy merjünk túllépni a kötelezőn – szeretetben, másra szánt időben, ölelésben, és igen: rád figyelésben.

Ámen.