Joggal csodálkozhatnak sokan: „Ugyan, mi keresnivalója van, lehet egy készülő gyerekkönyv egyik illusztrációjának egy egyházi hetilap jegyzete mellett?” Igaz, ezt az akvarellt nem akárki készítette, hanem a nemzetközi hírű Faltisz Alexandra, művészeti díjai mellett elkötelezett tanár, fáradhatatlan tehetséggondozó, s a hegyek-erdők barátja.

Különös tekintettel az áfonyára, amelyet ő „áfonykának” becéz, felvidéki őseire gondolva, s minden évben vállalkozik legalább egy tátrai áfonyaszedési túrára. Ráadásul pécsi „földim”, aki jól ismeri közös szülővárosunk és a Mecsek minden zegét-zugát és az erdei gyümölcsök, az áfonya, a málna és a szamóca (Pécsett és környékén, természetesen, csak az utóbbi terem meg!) gyógyító erejét.

Így azután Nagyapa meséi című, voltaképpen felnőttekhez és gyerekekhez együtt szóló, Pécset Erdéllyel, ezúttal a Szörényi Érchegységgel és Oravicabányával összekötő kis meseregényem képi világa mindkét városba, mindkét gyönyörű tájra elvezet.