Minden jel arra utal, hogy a nemzetet nem lehet felszámolni. Ez ma azért téma, mert megjelentek és nagy erővel nyomulnak olyan nézetek, amelyek azt állítják, hogy a nemzet valójában idejétmúlt közösség, amelynek ráadásul az a jellemzője, hogy csak bajt hozott az emberre. Ez az eszmei áramlat azzal érvel, hogy a nemzet valójában a régi törzsi, etnikai alapú gondolkodásmód maradványa, és aki még mindig ragaszkodik a nemzet eszméjéhez, az valójában valamiféle nagyon régi, archaikus, primitív életszemléletet és mentalitást akar megőrizni egy olyan világban, amelyben a nemzetnek már semmi értelme sincs. Találtak is rá latin eredetű szót: ez a tribalizmus (tribus: törzs).

A nemzet azért vesztette el értelmét – hangzik az érvelés –, mert a világ mára teljesen globalizált, a korábban zárt és viszonylagosan elkülönült különböző etnikai hátterű közösségek viszont alkalmatlanok globális problémák megoldására. A globalizáció a gazdaságban, a kereskedelemben, a kommunikációban, egyáltalán, a világ általános kihívásaiban felvet olyan problémákat, amelyeket már nem lehet nemzeti alapon megoldani.

Ahogy hangzik az ismert mondat: globális problémákat nem lehet lokális eszközökkel orvosolni. Sőt, már az az igény is megfogalmazódott, hogy egyenesen világkormányra van szükség, és az emberi közösségek