Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Nagykőrös, Budapest és Marosvásárhely mellett Kecskeméten is képez pedagógusokat a Károli-egyetem. A Neumann János Egyetem átszervezésekor az állam döntött: az egyházra bízza a pedagógusképző kart. Pap Ferencet, a Tanítóképző Főiskolai Karának dékánját kérdeztük.

A Lélek vezetésének célja: helyes istenismeretre elvezetni minket. Szükség van erre azért, mert vannak, akik nemcsak tagadják Isten létét, hanem téves elképzeléseik is vannak róla. Sokan úgy emlegetik őt, mint láthatatlan és távoli urat, aki könyörtelenül megfizet az embernek vétkeiért. Vannak, akik a „Jóistent” látják benne, aki közömbösen szemléli földi létünket.

Idén Nyírbátor református temploma adott otthont a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitójának, melyre kétszázhuszonkilenc intézmény kapott meghívót. Szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett tartották az eseményt, augusztus 29-én. Átadták a Makkai Sándor-díjat és a Szeretetszolgálat tanszeradományát.

Negyvenegy évig tanított a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthonában, huszonnégy esztendeig igazgatóként vezette az intézményt Győri József. Szakmai szempontokról, emberi döntésekről és isteni problémamegoldásról beszélgettünk. – A jó vezetőnek az ügyeket és célokat kell néznie, nem a saját személyét, a statisztikai eredmények növelését – vallja.

A nyugati orvoslás még ma is különválasztva vizsgálja a testet, nem figyelve az egész emberre, életkörülményeire, lelkiállapotára, kapcsolatrendszerére. Az orvostudománynak azonban kialakult egy új területe, az úgynevezett pszichoneuroimmunológia, amely az ember lelki és testi kölcsönhatásait, érzelmi és fiziológiai állapotát egységbe foglalva vizsgálja.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A koronavírus-járvány első hulláma miatt a református üdülők, konferencia-központok is bezártak, május 18-án nyithattak ki újra. Nyáron Mátraházán nőtt a forgalom, a balatonszárszói SDG Hotelnek hitelt kellett felvennie az idei veszteség miatt. A debreceni Nagytemplomba sokan látogattak el.

Végleges megoldás nincs. Nem is lehet, ami könnyen belátható abból a tényből, hogy ha az ember saját képességei alapján el tudná mondani azt, amit Isten mond, ha tehát Isten helyettesíthető és pótolható lenne az emberi ész segítségével, akkor Isten kijelentése, az Ige, okafogyottá válna. Csakhogy ez ugyanolyan abszurditáshoz vezet.

A kultúra válasz arra a kérdésre: „Hogy szoktuk?” Mindez akkor válik különösen fontossá, amikor az életünket – akár egyik pillanatról a másikra – olyan erők és tényezők kezdik formálni, amelyekre csak a „nem így szoktuk” kategóriába tartozó cselekvésekkel és viszonyulásokkal tudunk érdemi módon válaszolni.

Az igehirdető úgy beszélt az „istentelen” emberről, hogy ő is magára ismert. A magyarázatban a lényeg: mondhatja a környezetünk, és gondolkodhatunk mi is magunkról úgy, hogy istenfélők vagyunk, de ha a mindennapi kérdéseinkben, gyakorlati döntéseinkben nem számolunk Istennel, akkor „gyakorlati ateisták” vagyunk.

Befolyásolhatja-e az őszi egyházi választásokat a terjedő koronavírus-járvány? Megtarthatók idejében a választások? A Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületének huszonhét egyházmegyéjében indul a tisztújítás. Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke azt mondja, biztonsági okokból a személyes találkozások számát már most is csökkentik.

Az idők rostáján visszavonhatatlanul követik egymást az évek, bennük az évszakok. Ismét lepergett egy nyár, kezdődik egy új tanév – mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A politikus emlékeztetett: az idei év a világot sújtó járvány miatt más volt, mint az eddigiek, viszont reményét fejezte ki, a továbbiakban a megszokott módon folyhat a tanítás.

Bóáz munkásai, bizony, egész nap ott hajlongtak a mezőn: egy marék gabonát marokra fogtak, és levágták. Ha annyi szál összegyűlt, amennyi egy ölelésbe belefért, akkor jó erősen összekötötték. Ez az ölnyi gabona volt a kéve. A szegényeknek és jövevényeknek törvényes joguk volt hozzá, hogy a kévéből kihullott gabonaszálakat összeszedegessék.

A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működő Immánuel otthon és iskola új épületének alapkőletétele alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban. Győri Zsófia igazgató régi álmuk megvalósulásaként értékelte: 1,2 milliárd forint állami és 500 millió forint európai uniós forrásból elkészülhet az új épület.

Beiktatták hivatalába a Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség új vezető lelkipásztorát, Takaró Tamás Dánielt. – Megtisztelő és felemelő nagyapám és édesapám után e szolgálatba állni, nagy felelősség szeretett közösségünk vezetése. A gyülekezeteknek minden korban és helyen fénynek és sónak kell lenniük a világban – mondta.

– Minden gyülekezetben megvannak a kötelességtudó, Istenhez és emberekhez ragaszkodó egyháztagok, akik önzetlenül tudnak segíteni. És még mindig nagyon sok ember van, akit el lehetne hívni templomba, akiért lehet imádkozni, keresztjét felvállalni. Én igyekszem úgy tanítani a híveimet, hogy érezzék a felelősséget a másik ember iránt.