Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Szabadidejükben ne menjenek szórakozóhelyekre – kérik az idősotthoni dolgozókat, hiszen a koronavírus-járvány második hulláma októberre a korosakat is elérheti. – A lakóink biztonságának megőrzéséhez ki kell szűrnünk a tünetmentes fertőzötteket is – mondja Beszterczey András, a Diakóniai Iroda vezetője.

Arról, mi is választ el bennünket egymástól, oldalakat írhatnánk tele. Mély árkok jellemzik az egymással való kommunikációinkat. Sajnos a tapasztalat az, hogy történelmünk emiatt nem is más, mint kisebb-nagyobb háborúk sorozata – de érdemes lenne ezen túllépni, mert valójában nemcsak a döntéseink következményével kell együtt élnünk, hanem egymással is.

A koronavírus-járvány második hulláma elején református intézményekben érdeklődtünk, hogyan készülnek az újabb megpróbáltatásra. A Bethesda-kórházban és a Hetey-szeretetotthonban hetek óta látogatási tilalom van, a Kölcsey gyakorló általános iskolában kötelező a maszkviselés. Az isaszegi gyülekezet betartja a zsinati ajánlásokat, reméli, nem zárják be újra a templomokat.

A múlt hetek történéseiről, az adományozáshoz viszonyulásról és a Szeretetszolgálat terveiről kérdeztük az alapítvány kuratóriuma elnökét, Oláh István lelkészt. Európai uniós pályázaton nyert 650 millió forintból adománylogisztikai célú raktárt építettek Ebesen, logisztikai központot Gelénesen. Pécsett, Szentesen, Alsóörsön adománykoordinációs pontokat alakítottak ki.

Megfontoljuk életmódunk, magatartásunk következményeit, a körülményeket, és annak fényében döntünk. Tudjuk, nem csak a saját akaratunkon és cselekedeteinken múlnak a dolgok. Mégis: ami rajtunk áll, a mi felelősségünk megtenni. A „miből mi lehet?” kérdésre néha nehéz válaszolni, a lehetséges fejlemények előrevetítésével sokszor csak a kisebbik rosszat választhatjuk.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Szülői, oktató-nevelői és egyházi igények összecsengése hajtja előre a szabolcs-szatmár-beregi Ibrány református oktatási intézményrendszerének épülését. A helyi egyházközség három éve még egyetlen hozzájuk tartozó tanulóról sem számolhatott be – ma óvoda, általános iskola, és ettől a tanévtől gimnázium és kollégium működéséért felelnek.

Az, hogy mit gondolok megválaszoltnak, nagyban függ attól, mi a kérdésem. A mai kor illúziója arról, hogy csak idő kérdése, és a természettudományok segítségével minden kérdésre választ lehet adni, abból fakad, hogy beszűkítette a kérdések körét. A végső kérdések ma nem kérdések, és eluralkodott az a vélekedés, hogy a lét nagy talányaival nem is kell foglalkozni.

Amíg ezt a széket használtam a számítógép előtt ülve, hű társként recsegett alattam, rég elmúlt idők bútorkészítőinek szakértelmét hirdetve állta az igénybevételt. Aztán elvesztette munkáját, amikor valamilyen alkalomból egy szép, új, bőrhuzatú, görgős széket kaptam ajándékba. Kényelmeset, állítható magasságút, nem recsegőst. Az öreg a szoba sarkába száműzetett.

A csoda definíciója: mégiscsak megtörténhet az, ami eddig nem történt meg. A csodák azonban nem sült galamb módjára érkeznek hozzánk, hanem Isten és ember együtt munkálkodása révén. Lásd a kenyérszaporítást, amelybe Jézus a tanítványait is bevonja. A csodák lényege elsősorban a bensőségességükben van,

B. Tóth Klára képzőművész Hegyvidéki Kulturális Szalon-beli tárlatának festményei, grafikái egységes egészet mutatnak, mert ahogyan a fenti cím is sugallja, a témaválasztás alapja a szakralitás, a Krisztusban az embervilágba lehajló Isten üzenete. Műveiben szívesen fejezi ki és sajátosan ábrázolja a mozgást, amely számára kétirányú: egyrészt a lehajlás, másrészt az ember fölemeltetése.

Debrecenben, 1926-ban alakult meg az Országos Református Presbiteri Szövetség. Első elnöke Baltazár Dezső tiszántúli püspök volt. Világi elnökül Dégenfeld József egyházkerületi főgondnokot választották meg. Most jubileumi kötettel emlékeznek a megtett útra. A kiadványt megküldték minden magyarországi egyházközségnek.

Hálaadó istentiszteleten avatták fel a kömlődi református templom új orgonáját, mely mind ez idáig a németországi Bielefeld evangélikus gyülekezetében szolgált. Az ottani közösség úgy döntött: a régi, testvéri kapcsolatra tekintettel a kömlődieknek ajándékozza a nagy értékű hangszert.

– Hallottátok? Hallottátok? Bóáz feleségül veszi Ruthot! A hír szájról szájra járt Betlehemben, de nem mindenki örült neki. Főleg Betsúa, a város egyik földbirtokosának a lánya volt felháborodva. – Megbolondult ez a Bóáz – mérgelődött a barátnői körében –, hogy elveszi ezt a nincstelen nőszemélyt. Egy fillér hozományt nem kap.

Több mint 100 millió forintos pályázati forrásból korszerűsítették a tetétleni református templomot, amelyet az elmúlt húsz évben nem tudott használni a gyülekezet. Ünnepi istentiszteleten adtak hálát a megújulásért. Mészáros Barnáné Nagy Julianna lelkipásztor elmondta: a közösség régi álma vált valóra azzal, hogy újra használatba vehették az épületet.

Pontosan 250 éve, 1770. szeptember 6-án adtak hálát a földesi gyülekezet hitvalló ősei is a lelki ház megépüléséért. Templomuk építésének évfordulójáról emlékeztek ünnepi istentiszteleten a helyi reformátusok szeptember 6-án. Az istentiszteleten Kovács András lelkipásztor bemutatta a gyülekezet történetét, amelynek gyökerei egészen az 1500-as évek elejéig nyúlnak vissza.

– A legszebb az Ige szolgálata, az igehirdetés gyönyörűsége. A legfőbb feladat a gyülekezetben megélni a hitet. A járvány szétverte a közösségeket. Azon kell fáradoznunk, Isten segedelmével minden újraépüljön. A legnehezebb az emberekkel. Egyik idős lelkipásztor elődömet idézem: „Ezt a népet nagyon kell szeretni, mert ez a nép nagyon szerencsétlen.”