Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Határozott közleményben állt ki a járványügyi szabályok betartása mellett, de a templomok tervezett bezárása ellen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. A felvidéki reformátusok komolyan veszik a járvány elleni védekezést. Géresi Róbert püspökhelyettest kérdeztük.

A zsinati Kommunikációs Szolgálattal és egyházunk honlapjával, a Reformatus.hu oldallal együttműködve a mostani és a következő lapszámokban interjúk által bemutatjuk a négy egyházkerület püspök- és főgondnokjelöltjeit, betűrendben, ezért kedves Olvasóink e héten a Dunamelléki Református Egyházkerület jelöltjeit ismerhetik meg.

– Az evangélium sóját, életet meggazdagító ajándékát kell bevinnünk a körülöttünk lévő világba – mondja Balla Péter református lelkész, egyetemi tanár, a dunamelléki egyházkerület egyik püspökjelöltje. A Károli-egyetem újszövetségi tanszékének vezetőjével beszélgetve az is szóba került, hogy milyen vezetői tapasztalatokat szerzett egyetemi rektori munkája alatt.

Az emberek nem kirakatban ülő szuperegyházat akarnak, hanem azt, hogy útmutatást kaphassanak, hogyan lehet Isten szerint a XXI. században hívő életet élni. Mit kezdjenek a családi konfliktusaikkal, a gyászukkal, a betegségükkel, és hogyan tájékozódjanak ebben a megbolondult világban – mondja Balog Zoltán, a dunamelléki egyházkerület egyik püspökjelöltje.

Lelkészgyerekből tanár, majd a Magyar Bankszövetség főtitkára és egyetemi oktató lett Kovács Levente. Dunamelléki főgondnokként két évtizedes felsővezetői tapasztalataira alapozna. Olyan egyházat szeretne, amely képes bevonni Jézus életébe a ma emberét. – Szeretném, ha anyaegyházközségeink erősödnének, és alakulnának olyan missziói közösségek, melyek önállósódhatnak.

– A tudásunkat arra kell használnunk, hogy amit létrehozunk, az Istent dicsőítse – fogalmaz Veres Sándor csillaghegyi presbiter, a dunamelléki egyházkerület főgondnoka, akit dunamelléki gyülekezetek ismét jelöltek a főgondnoki tisztségre. – Nekünk Jézus szavát kell meghallani: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.”

Miközben helyesnek tartom, hogy a hagyományos és a nem hagyományos szexuális identitású emberek közötti jobb megértésért valóban kölcsönös (!) erőfeszítéseket kell tenni, addig nem gondolom, hogy szó nélkül tolerálható az a nyílt háború, amelyet a megértés magasztos eszméje mögé bújtatott LMBTQ-műhelyek és -lobbisták a zsidó–keresztyén civilizáció emberképe ellen indítottak.

A korinthusi levelet olvasva látjuk, hogy rengeteg probléma adódott abban a gyülekezetben, de miközben ezekre választ ad, lenyűgöző erővel fogalmazza meg saját hitvallását. Erős az éntudata és az öntudata, amely semmiképpen nem tévesztendő össze az önteltséggel. Ma divatosan identitásnak, énazonosságnak nevezzük.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Megtérése után egy hónappal találkozott későbbi feleségével, és azonnal tudták, hogy őket egymásnak rendelte Isten. Lelki testvérei a gyülekezetben a lelkipásztorral együtt fejüket fogták, amikor a két „fiatal” két héten belül eljegyezte egymást, és hamarosan házasságot is kötöttek.

Fontos az, hogy az egyház ne loholjon különböző politikai és ideológiai csoportok nyomában, hanem maga legyen az az útjelző, amelynek mentén eligazodhatnak mások. Nem autokratikus döntésekre van szükség, hanem jóval inkább fel kell mutatnia azt, hogy van válasza a társadalmi kérdésekre, és válaszai mögött a meggyőződés hitele áll. Árnyaltan, gyűlöletkeltés nélkül.

Hogyan lehet a járványról, Isten megtartó szeretetéről beszélgetni, a gyerekeket megnyugtatni, lelkigondozni egy állami iskola református hittanóráján? Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint ilyen szerepük is van a hittanóráknak, de minden más órának is. – A hittanoktatóinknak az is feladatuk, helyretegyék a járványügyi szabályokról gondolkodást.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Nem volt könnyű kiválogatni szépek közül a legszebbeket, de Eszter is bekerült a királyi palotába. Jó dolguk volt a lányoknak, Hégaj, a háremőrök vezetője minden jóval ellátta őket: különböző szépítőszerekkel, finom ételekkel, ráadásul a királyi palota legjobb szolgálólányait rendelte melléjük.

„Én, az Úr vagyok a te gyógyítód” címmel tartott konferenciát a Dunamelléki Református Nőszövetség Mátraházán, az egyházkerület konferencia-központjában. Nincs, akinek ne lenne szüksége arra, hogy időnként letegye – vagy keresztyén hitünk szerint Jézusra vesse – gondjait, testi-lelki fájdalmait. E tisztító, tisztuló folyamatra adott alkalmat a rendezvény.

A református templom harangja kettős ünnepre hívott Kisvárdán: ünnepi istentiszteleten tették le a Várday Kata Református Bölcsőde és a Várday Kata Református Óvoda alapkövét szeptember 27-én. Az óvoda építése egyházunk Országos Óvoda Programjában valósul meg állami finanszírozásban. A bölcsőde a Területfejlesztési Operatív Programban épül meg.

– Nem egyszerű a fiatalok bevonása a gyülekezeti szolgálatokba. Az idősödő presbiterek utánpótlásában pedig nagy szükség lenne a fiatalabb nemzedékre. Imádságban kell hordoznunk ezt az ügyet, hogy legyenek Isten által elhívott, egyházukért és gyülekezetükért tenni akaró presbiterek.