Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és- értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A kétszázharminc lelkipásztorunk közül néhányan elkapták a koronavírust, de ők sem a gyülekezeti élethez köthetően fertőződtek meg. Tíz alatt van azoknak a lelkésznek a száma, akik karanténba kerültek azért, mert például családi rendezvényen vettek részt, ahol a kontaktkutatás szerint volt koronavírus-fertőzött.

„A zsinati Kommunikációs Szolgálattal és egyházunk honlapjával, a www.reformatus.hu oldallal együttműködve a mostani és a következő hetek lapszámaiban interjúk segítségével bemutatjuk a négy egyházkerület püspök- és főgondnokjelöltjeit. Tesszük ezt betűrendben, ezért kedves Olvasóink ezen a héten a Dunamelléki Református Egyházkerület jelöltjeit ismerhetik meg.”

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére.” (Róm 1,16) A jelenben a „nem szégyellem” kifejezés válik egyre hangsúlyosabbá, mert olyan világban élünk, amelyben az a nagy kísértés, hogy inkább maradjunk csöndben az evangélium üzeneteivel. Ha püspök lennék, akkor is az Ige vezetne, hiszen nem szégyellem az evangéliumot.

Önfegyelemre van szükség, szigorúnak lenni önmagammal, és lemondani olyan dolgokról, amelyeket kényelemszeretetből vagy a nyugalom, talán dicsőség utáni vágyból egyébként megélhetnék. Ez egyfajta aszkéta életmód időbeosztásban, energiabeosztásban és szeretetbeosztásban is. Nyomás alatt kell élni, áldozatokat kell hozni.

Fájó látni, hogy ahol elfogy egy falu, megszűnik a település és a gyülekezet is. Bízom benne, hogy az új helyeken elvetett magok kihajtanak. Lehet, hogy az anyaegyházközségeink száma csökken, de szeretném, ha ezek megerősödnének, és mellettük egyre-másra alakulnának az olyan missziói közösségek, amelyekben megvan a potenciál, hogy önállósodjanak és erős anyaegyházközségekké váljanak.

Miközben a világban tombol a gyűlölet és az erőszak, az emberek a mindenek feletti szabadságot hirdetik, nekünk Jézus szavát kell meghallani: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Mt 6,33)

Messze nem pusztán a megértésről van itt szó, hanem egy végletekig kiélezett világnézeti háborúról, amelynek célkeresztjében a zsidó–keresztyén hagyományban megőrzött emberkép, önmegértés és identitás áll.

A korinthusi levelet olvasva látjuk, hogy rengeteg probléma adódott abban a gyülekezetben, de miközben ezekre választ ad, lenyűgöző erővel fogalmazza meg saját hitvallását. Erős az éntudata és az öntudata, amely semmiképpen nem tévesztendő össze az önteltséggel. Ma divatosan identitásnak, énazonosságnak nevezzük.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Megtérése után egy hónappal találkozott későbbi feleségével, és azonnal tudták, hogy őket egymásnak rendelte Isten. Lelki testvérei a gyülekezetben a lelkipásztorral együtt fejüket fogták, amikor a két „fiatal” két héten belül eljegyezte egymást, és hamarosan házasságot is kötöttek.

Fontos az, hogy az egyház ne loholjon különböző politikai és ideológiai csoportok nyomában, hanem maga legyen az az útjelző, amelynek mentén eligazodhatnak mások. Nem autokratikus döntésekre van szükség, hanem jóval inkább fel kell mutatnia azt, hogy van válasza a társadalmi kérdésekre, és válaszai mögött a meggyőződés hitele áll. Árnyaltan, gyűlöletkeltés nélkül.

Felértékelődik-e a kifordult helyzetben a hit szerepe a gyermekek körében? Hogyan lehet a járványról, Isten megtartó szeretetéről beszélgetni, a gyerekeket megnyugtatni, lelkigondozni egy állami iskola református hittanóráján? Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint természetesen ilyen szerepe is van egy hittanórának, de minden más órának is.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Nem volt könnyű kiválogatni szépek közül a legszebbeket, de Eszter is bekerült a királyi palotába. Jó dolguk volt a lányoknak, Hégaj, a háremőrök vezetője minden jóval ellátta őket: különböző szépítőszerekkel, finom ételekkel, ráadásul a királyi palota legjobb szolgálólányait rendelte melléjük.

A Dunamelléki Református Nőszövetség „Én, az Úr vagyok a te gyógyítód” címmel konferenciát tartott Mátraházán szeptember 25. és 27. között az egyházkerület konferencia-központjában.

Szeptember 27-én vasárnap délután a református templom harangja kettős ünnepre hívott Kisvárdán, ünnepi istentisztelet keretében tették le a Várday Kata Református Bölcsőde és a Várday Kata Református Óvoda alapkövét.

Imádságban kell hordoznunk ezt az ügyet, hogy legyenek Isten által elhívott, egyházukért és gyülekezetükért tenni akaró presbiterek. Gyülekezetünkben minden évben fejtörést okoz az iskolai hitoktatás, mivel tizenegy intézményben tanítunk, ahol sok a hittancsoport.