A HITTAN NEM ELHAGYHATÓ TANTÁRGY

– Ahogyan korábban jeleztük, több helyen az volt az alapötlet, hogy maradjon el a hittanóra, és mindenki járjon etikára, vagy esetleg legyen online hittan – mondja Papp Kornél, az oktatási iroda vezetője. Máshol az volt az ötlet, hogy összevont katolikus–evangélikus–református órákat tartanak.

– Leleményes gondolatok ezek, de könnyű rájönni, hogy ha a nyelvórákat csoportbontással tartják, a hittant is így kell. Merthogy a hit- és erkölcstan épp olyan tantárgy, mint a történelem, a földrajz, az etika, vagyis nem maradhat el – hangsúlyozza Papp Kornél, utalva a 2011. évi köznevelési törvény 35. paragrafusára, amely kimondja: „Az állami iskola 1–8. évfolyamán az etikaóra vagy az ehelyett választható […] hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

A törvény kimondja, hogy a hittanoktató mozgása az intézményben nem korlátozható. Mégis érv volt például az, hogy nem főállású oktató a vírus miatt nem léphet be az épületbe. Tehát sok helyen – főleg az óvodákban, a nevelési év kezdetén – megtagadták a belépésüket, az iskolákban pedig előfordult, hogy akadályozták a csoportbontást, vagyis nem hívhatták össze az egyes évfolyamokból a református hittanra járó gyerekeket, hivatkozva az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott intézkedési tervre, amely azt mondja, „A tantermi oktatás során az osztályok keveredését […] el kell kerülni.” Papp Kornél szerint az intézményvezetők nem rossz szándékból, hanem önmaguk védelmében próbálták a legszigorúbban értelmezni az ajánlást.