Volt családi példa ön előtt, amiért úgy döntött, hogy lelkipásztor lesz?

Anyai ágon a rokonságban vannak lelkészek, akik példája már gyermekkoromban előttem volt. Miután tizenhat évesen megtértem, elkezdett foglalkoztatni, miképpen tudom átadni másoknak, amit tudok és hiszek. Ennek lehetőségét először a tanári pályában láttam meg.

Nagy hatással voltak rám feleségem szülei, Kertész Péter és felesége, a rákosszentmihály-sashalmi gyülekezet lelkipásztorai, akik életét látva ismerhettem meg közelebbről is a szolgálat igazi lényegét. Én is igyekszem ápolni a szoros közösséget az Úrral, figyelni az Ige és a Szentlélek vezetésére, és a rám bízottakat Jézussal személyes kapcsolatra segíteni, ahogy ezt tőlük is láttam.

Mi segíti leginkább a munkáját, és mi gátolja?

A misszió szempontjából sokat jelent, hogy lelkipásztor feleségemmel és gyermekeimmel együtt veszünk részt a rám bízott községek életében. Az, hogy a gyermekeink által is megismerhetők vagyunk, a hitelesség és következetesség próbája is egyben, de megközelíthetővé tesz, és alkalmat teremt a beszélgetésre, bizonyságtételre. Aktuálisan a vírushelyzet veti vissza a lelkészi munkát és a gyülekezet bizonyos fejlődési folyamatait. Miközben sokaknak hiányoznak a találkozások, bízom abban, hogy Isten az online szolgálatokkal és egyéb utakon is elvégzi áldott munkáját.

Történt olyan dolog az elmúlt években, ami megerősítette önt, hogy jó irányba tart?

Ilyen volt önmagában az, hogy Iváncsára kerülhettünk, úgy érzem, „személyre szabott” helyet kaptunk Istentől. Örömmel látom, hogy több fiatal felnőtt és idős is megindul a templom felé, és válik rendszeres igehallgatóvá, gyermekek mondják, hogy kedvenc órájuk a hittan. Napi bibliai olvasmányainkban Isten számos igét ad megerősítésül és biztatásul – hittel várjuk az ő ígéreteinek kibontakozását.

Van olyan ige, amelyet mottójának tekint, vagy nagy hatással volt önre valamikor?

Amikor megtértem, megragadott a Mk 8,35–36: „Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti... Mit használ ugyanis...” Ez az ige később lelkipásztori elhívásomban is meghatározó szerepet játszott, és arra vezetett, hogy tanári állásomat feladva, harmincévesen jelentkezzem a teológiára, és teljes életemet Jézus Krisztus evangéliuma hirdetésének szenteljem. Hitbeli formálódásom vezérigéje pedig a Gal 2,20: „…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem…” Azért imádkozom, hogy Krisztus szeretete, szabadító kegyelme, a Szentlélek ereje jusson minél teljesebben győzelemre a személyiségemben, és érjen el sokakhoz általam.

Mi a hobbija, hogyan kapcsolódik ki?

Az igazi kikapcsolódás számomra az, amikor kezembe veszem a gitáromat, és bekapcsolódom a mennyei dicsőítésbe. Szeretek úszni, de mostanság ennek lehetősége korlátozott, így a rekreáció új formáit igyekszem felfedezni. Hétvégenként természetjáró túrákat szervezünk a családdal, és azt tapasztalom, hogy feleségem és gyermekeim társaságában egyre jobban sikerül megpihenni.