A házasság hete megtartása, megünneplése egyre jobban részévé válik egyházunknak. Egyre több gyülekezetben fedezhetjük föl, hogy ezen a héten valamilyen rendhagyó programot szerveznek, amellyel a házasságban élőket próbálják megerősíteni. Másrészről pedig figyelemfelhívás is: jó házasságban élni, csapatjátékosnak lenni a szerelemben. Annak, hogyan lehet a házasság csapatjáték, a teljesség igénye nélkül most két oldalát szeretném megvilágítani.

„Bizony mondom nektek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én menynyei Atyám.” (Mt 18,19) Az egyik jegyesoktatáson, amikor erről az igéről beszélgettünk, a vőlegény szeme felcsillant. Szinte látni lehetett benne a gondolatot: „Megoldódott életünk rejtélye. Nincs kérdés, csak kérünk, és lesz. És boldogok leszünk. Hát ilyen egyszerű!” Belerondított a víziójába, amit kérdeztem tőle: „De kinek az akaratát fogjátok kérni?” Úgy látszott, ez hideg zuhanyként érte. Egy akarat, de kié? Az övé vagy az enyém? Melyikünk akarata, kívánsága, terve legyen a mi közös kérésünk?