Csodálatos Tanácsos

„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9,5)

Jézus Krisztus, akiben Isten megváltó szeretettel ölelt át bennünket, Csodálatos Tanácsos! Ez most a hangsúlyos, Ézsaiás próféciája alapján, mint karácsonyi örömhír. Jézus Krisztus Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békeség Fejedelme és Csodálatos Tanácsos. Mind a négy név a mi Urunk személyét, munkáját sűríti össze, és mindegyik külön írást érdemelne. Most tekintsünk úgy Jézus Krisztusra, mint Csodálatos Tanácsosra!

A bonyolult világban, ahol minden kaotikus, rendezetlen, nincsenek biztos irányok és örökkévaló értékek, mindenki zavarodott, tényleg evangéliumként hangzik, hogy nekünk olyan Urunk van, aki Csodálatos Tanácsos. Isten ma is cselekedhet csodát, de Jézus feltámadása után ne várjunk rendkívüli csodákat, mert mindent megkaptunk már. Ettől kezdve a feltámadott Úrra tekintve kell élnünk és szolgálnunk ebben a világban. Ezért nem a csodálatoson, hanem a tanácsoson van a hangsúly, aki a csodát már megcselekedte, és most erre nézve tanácsol bennünket, előttünk jár, mint a jó pásztor a nyáj előtt (Jn 10,1–11).

Ő Igéje és Lelke által vezet bennünket. A Biblia és annak igéi állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy az Úr üdvösséges irányításában részesülhessünk. Ez a sokat emlegetett napi rendszeres kegyesség témáját veti fel. Olvassuk-e naponta Isten Igéjét, nem olykor-olykor felcsapva a Bibliát, hanem rendszeresen tanulmányozva azt? Keressük-e elcsendesedve, imádságos szívvel az élő, megszólító üzenetet? Mi volt a mai napi reggeli igéd, az az üzenet, amit ma kaptál az Úrtól? Hiszen így tanácsol az Isten: Igéje és Lelke által.

Ezen túl pedig az Erős Isten tanácsol bennünket az események alakulása által, hiszen ő a történelem Ura is. Jó tudni, hogy a szálakat ő tartja kézben. Napi imádságom nekem ehhez a tényhez kapcsolódik: „Uram, adj jelet, mutasd meg az utat, ne engedj letérni a neked kedves útról. Irányítsd úgy az eseményeket, hogy csak a te utadon maradhassak! Zárj be kapukat, eressz le sorompókat, csukj be ajtókat! Nem baj, ha felkenődök rá, csak ne menjek be olyan halálos zsákutcákba, amelyek nem a te dicsőségedet szolgálják, miközben a saját vesztemet okozva másokat is veszedelembe sodornak. Ugyanakkor cselekedd, hogy vegyem észre azokat az ajtókat, amelyeket te, Uram, akaratodnak kedves módon, megnyitottál előttem!”

Karácsonyi ajándék ez az üzenet: Csodálatos Tanácsosunk van, aki az eseményeket kezében tartja, és híveit nem engedi eltévelyedni. Megtartó örömhír ez a világban, ahol naponta, szinte percenként döntenünk kell, azoknak felelősségét vállalnunk kell, noha gyakran nem látjuk, miként cselekedhetnénk bölcsen.

Vannak olyan lehetetlen helyzetek, amikor minden emberi erő és bölcsesség csődöt mond. Ilyenkor érvénybe lép az, amit Isten Igéjében máshol olvasunk: „Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2Móz 14,14) Ekkor félre kell tenni minden emberi aktivitást, erőlködést, okoskodást, cselekvést, és egyszerűen bele kell vetni magunkat az Úr Jézus Krisztus megtartó kegyelmébe. Ha az ő erős, biztos szeretetének kegyelme sodor bennünket, akkor az üdvösséges lesz számunkra. Nem megy ez nekünk, mert mi mindenben át akarjuk venni az irányítást. Magunk akarunk tenni, buzogni, stratégiákat alkotni, okoskodni, kitalálni a dolgokat, és legszívesebben mindent kivennénk az Isten kezéből, mert mi jobban tudjuk, mint ő. Sokkal több ráhagyatkozásra lenne szükség, sokkal nagyobb hitre, a hit merészségére. Ez karácsonyi könyörgésünk tárgya. Hiszen vannak olyan helyzetek, amikor mi csak elronthatjuk a dolgokat, erre rengeteg példa van. Ilyenkor tényleg csak az a bizonyosság lehet áldássá, hogy az Úr harcol értünk, mi pedig maradjunk veszteg. Ez nem tétlenségre buzdít, hanem mindenekelőtt leborulásra, hogy az Úr emeljen fel bennünket a neki kedves cselekvésre.

Áldott karácsonyt! Örvendezzünk: nem tévedhetünk el, nem veszhetünk el, hiszen csodálatos, megtartó, örök életre vezető Tanácsosunk van, a karácsonykor született, húsvétkor feltámadott Úr Jézus Krisztus, aki mindeneknek Ura.