Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense  osztja meg velünk gondolatait.

Újra idősügyi konferenciát rendez a Szeretetszolgálat. A berekfürdői tanácskozáson arról is szó lesz, milyen felelőssége és lehetősége van egyházunknak és a gyülekezeteknek az idősellátásban.

Mennyire megváltoztatja a bűn a kapcsolatainkat! A bűnesetet követően megváltozott az Isten és az ember közötti viszony, és az emberközi is: a teremtmény elkezdte keresni a másikban a hibát, hárította a felelősséget. Tény, hogy attól a ponttól kezdve, amikor megromlott az ember kapcsolata a Mindenhatóval, megromlott a társához való viszonyulása is.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye tuzséri gyülekezete már most készül a májusi református egységnapra. Beszédtéma a templomban, bibliaórán, az énekkarban, a háromezer lelkes nagyközségben. – El kell készítenünk a szívünket is, hogy ne turistaként érkezzünk meg az eseményre, Debrecenbe – javasolja a szabolcsi gyülekezet lelkipásztora, Bodnár Róbert.

Thománé Szikora Anita gazdagréti lelkipásztor, gyásztanácsadó és pasztorálpszichológus segítségével jártuk körbe, miként mutathatjuk meg Isten vigasztaló szeretetét a nagyszüleiket gyászoló fiataloknak. Interjú a gyászfolyamatról, a segítés módjairól, és arról, haragudhat-e a gyászoló fiatal Istenre.

„Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám.” (Mt 10,37) Azaz aki jobban szereti a vagyonát Istennél, az a vagyonát imádja. Aki jobban szereti a házastársát vagy gyermekét Jézusnál, annak a házastársa vagy a gyermeke fontosabb, és őt követi, nem Jézus Krisztus akaratát.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Mi is a Bárka tábor? Milyen szerepkörökkel találkozhatunk? Mit kínál a Bárka? Milyen egy hét a táborban? Mi az élménypedagógia? Hogyan jelentkezhetsz önkéntesnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptunk választ Kovács Nikoletta tájékoztatóján. A Bárka tábor 2017-ben a Magyarországi Református Egyház pályázatának köszönhetően valósulhatott meg.

Az intézmény kezdetben 49 személyes volt. A bővítéseknek köszönhetően már 84 lakót látnak el. A konyhaépület új, itt található a gyülekezeti terem is, ezek egybenyitva nagy rendezvényekre is használhatók. A Gondviselés Háza Református Idősek Otthonának regenerációs részlegén Papp Teréz gyógytornász fogad minket.

Annyi fontos, nyitott kérdés van az egyházunkban, amelyek vizsgálata nemcsak Istentől kapott küldetés, de jóízű kaland, spirituális kutatómunka is lehetne! Ha le tudnánk tenni a kétállású kapcsolónkat, az ehhez kapcsolódó görcseinket és elszenvedett bántalmainkat… Meggyőződésem szerint Isten tágas teret adott elénk, az embernek pedig kreativitást.

A magyar nemzeti romantika attitűdjét körbehatárolták az irodalom „többletterheit” hordó fogalmak és képek, „vándorlásuk” is természetes egyik műből a másikba. A honszerelem és a szabadság, a nemzeti átok és a küldetés vagy remény, a költői feladat, a múlt, jelen és jövő, az itthon és a nagyvilág eszmei térszemlélete párhuzamokat mutat Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi költészetében.

Életveszélyesnek nyilvánították a kántorjánosi templom tetőszerkezetét 2015-ben, haladéktalanul felfüggesztették az épület használatát. A többség csak reménykedett. Viszont mindenki küldte könyörgő imáit Istenhez. Tanúi lehetünk a csodának: életet fakasztott az Úr a romokon. Új ruhát kapott a külső és belső tér, újjászületett a gyülekezet. Felújítottak egy középkori műemléket, és visszakapták szakrális helyüket a hívek.

Új sorozatunkban G. Szalai István osztja meg olvasóinkkal a II. világháború előtti gyermek- és ifjúkorának meghatározó élményeit. Néhány hetente, a rovat más tartalmaival váltva jelentetjük meg ezeket a mai nemzedékek által már nem tapasztalt életmozzanatokat.

Jerikó nagy és erős város volt Kánaánban. Amikor a zsidók bevonultak az országba, talán meg is rettentek, amikor meglátták azokat a magas, széles kőfalakat, amelyek a települést védték. Józsué, a héberek vezetője azonban nem ijedt meg. Vagy lehet, hogy megijedt, hiszen tudta, hogy egyedül, de még a seregével sincs semmi esélye arra, hogy bejusson a városba, arra meg főleg nem, hogy lerombolja Jerikó kőfalait.

A Dizseri Tamás örökségéül hagyott szellemiség a szakmai, emberi alkalmasságot, a hiteles keresztyén bizonyságtételt képviseli, amely akkor teljesedik ki, ha mindez a mindennapi életben találkozik és misszióvá alakul. Ez elvek alapján működik a Bethesda Gyermekkórház is: a szolgálat és a keresztyén értékek a küldetés részei.

– Úgy érzem, Isten a német egyházba hív engem, hogy erősítsem azokat a gyülekezeteket, amelyek még bibliai alapokon állnak. Sajnos igazak a rémhírek, a németországi történelmi egyházak sok hívet veszítenek, nem a Szentírást veszik alapul. Pontosan ezért szeretnék majd közöttük szolgálni, hogy továbbra is szólhasson az evangélium.