Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten (IV. 13–26.) Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Milyen igaz az Ige, a gyermek is megértheti, ám a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével üzenetét. Kegyelem, hogy az ünnepkör alkalmain a magunk megszólítottságáról és a társadalmat. nemzetünket megszólító hitünkről bizonyságot tehetünk.

Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket?

Valaha a becsület az ember jellemének sarokköve volt, ehhez igazították a döntéseket, az egész életet. Mi történt? Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár szerint az alapértékeink azért kallódtak el, mert az emberek maguk is elveszettek, és céltalanul bolyonganak irányt vesztve, mert elutasították Istent és változhatatlan mércéjét.

Az esztergomi gyülekezetben minden korosztály megfordul, ám az átlaghoz képest is több a fiatal és középkorú. Ahol pedig sok a család, ott általában a csemeték száma is nagyobb: négyszáz gyermek és középiskolás tartozik az eklézsiához. Minden ősszel és tavasszal hitmélyítő hétvégét szerveznek a gyülekezet ifjúságának, a konfirmandusok is átérezhetik, milyen az ifiközösségbe tartozni.

A halál nem a nemlét állapotával egyenlő, hanem a kárt vallott élettel, amely az örök élet hiánya. Ez az életet megnyomorító ellenség, amely elől emberi erőfeszítéssel nincs menekvés – ezért nincs szép és megmentő halál. Ezeket végiggondolva harsan fel igazán a húsvéti evangélium az élet diadaláról, amelyet egyedül a teremtő és újjáteremtő Isten adhat nekünk. – Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ünnepi gondolatai

Az Apostoli Hitvallás egy szóban foglalja össze Jézus életét: „szenvedett”. Miért szenvedett Jézus? Péter szerint értünk. Mivel Jézus kínhalált halt a kereszten, helyettünk, most bocsánatot nyerhetünk bűneinkre. Ha igazán megértjük, mit tett értünk, csak hálásak lehetünk. De azt is látnunk kell, hogy szenvedése példa volt számunkra. – Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai

Az utolsó vacsora az isteni sűrítés csodája, amelyben a kenyérnek és a pohárnak is fontos üzenete van. A szövetség asztalának főhelyén ülő Jézus Krisztus régi jeleket emel fel és vonatkoztat magára. Így a kenyér és a pohár, az éhség és a szomjúság, a pusztai vándorlás mannája és a kősziklából fakasztott forrásvíz kiegészítik egymást. Teljessé teszik az emlékezést. – Fekete Károly tiszántúli püspök ünnepi gondolatai

A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teo-lógia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. – Balogh Zoltán dunamelléki püspök ünnepi gondolatai

Az Isten megüresítette magát, hogy helyet készítsen magában, azaz Fiában az ember számára. Mi is csak akkor tudjuk befogadni egymást, ha megüresítjük magunkat, ha legalább egy kis időre megtagadjuk magunkat, és nem ragaszkodunk annyira a mi jó öreg egónkhoz. Előbb Jézust kell befogadnunk, hogy általa másokat is befogadhassunk.

Azt ismertük fel, hogy nekünk éppen a feltámadás és az új teremtés felől kell megszólaltatnunk az evangéliumot. Ha a bűn oldaláról kezdenénk azt megfogalmazni, először süket fülekre találna. Ha a mulandóság, a hiábavalóság oldaláról közelítve mutatjuk fel az Úr Jézus Krisztust, és ez megragadja a mai embert, el fog jutni a Megváltó bűneinkért való helyettes szenvedésének szívbeli megragadáshoz is.

Ha egységnapot szervezünk, őszintén szembe kell néznünk azzal, mit tehetünk mi magunk az Istentől kapott közösségért. Május 24-én Debrecenben közösen készülünk az Úr asztalához – mondja Beszterczey András, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkésze.

Egy évszázada iktatták be a vajai gyülekezet élére id. Bencze János lelkipásztort. Az nem ritka, hogy egy családban öröklődik Isten elhívása, és a lelkészi szolgálatot többen választják életmeghatározó hivatásnak. Ám arra Fekete Károly tiszántúli püspök sem ismer példát, hogy ugyanannak az eklézsiának az élére nemzedékről nemzedékre ugyanabból a családból választanák a lélek pásztorát.

A történetíró a farizeusokat és a szadduceusokat két ellentétes pólusként vagy két markánsan eltérő csoportként mutatja be. Ezzel szemben Máté evangéliuma gyakorta együtt kezeli őket. Ennek oka az lehet, hogy az evangélista számára Jézus küldetése szempontjából Izráel egészét testesítették meg.

A fesztiválon arra is lehetőség nyílik, hogy az egy gyülekezetből érkező résztvevők a saját lelkipásztoruk által vezetett kiscsoportokban dolgozzák fel az aznapi lelki témákat. A legalább tizenöt fővel érkező gyülekezetek emiatt árkedvezményben is részesülnek a jegyvásárláskor. Ez az új opció teret nyit arra, hogy az ifik egyfajta „tábor a táborban” jelleggel vegyenek részt a Csillagponton.

Ma már három generáció tagjai énekelnek Szabó Dénes vezényletével. A Kossuth-díjas karnagya számos világi elismerést Isten kegyelmének tulajdonítja. Az emberi mérce szerint kiemelkedő díjak mellett vagy éppen mögött azt igyekszik megfejteni: megtett-e minden tőle elvárhatót Isten országának építéséért? Gondolkodásmódját meghatározta neveltetése.

Attila exkluzív bőrcipői nem említhetők egy lapon a diszkontokban árult termékekkel, amelyek sem minőségükben, sem árukban nem közelítenek a kézzel varrottakhoz. Ezért is meglepő, hogy a miskolci manufaktúra vásárlói között nem csak a tehetősek képviseltetik magukat. Ma ő az egyike annak a néhány hazai mesternek, akik műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek, hagyományosan: varrva, szegelve.

A több mint százéves szőlőt feleségemmel nagy-nagy kínlódással ápoljuk. Nem a bora miatt, hanem mert becsületbeli kérdés: édesapámnak elmenetele előtt megígértem, nem hagyom el azt a szőlőt, amelyet öregapám vele együtt telepített, miután ő négy év szibériai fogság után hazajött.

Jézus feltámadásának első tanúi sem voltak sokan. Először csak az a néhány asszony, akik az ünnep múltával elmentek a sírhoz, hogy megadják Jézus testének a végtisztességet. Korán reggel, napkeltekor mentek a sírhoz, és így beszélgettek egymás között: – Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? Ám amikor odaértek, látták, hogy a követ már elmozdították, és egy fehér ruhába öltözött ifjú ül rajta.

Nagy megtiszteltetés a Pécsi Református Kollégiumban szolgálni, nem létezik annál nagyobb ajándék, hogy fiatalok és kollégák bízattak rám. A missziót és a hitvalló szolgálatot laikusként, civilként is tudjuk végezni. Az Atya megtanította: ő jobban ismeri a saját terveinket, mint mi magunk. Nem mondom, hogy könnyű volt ezt elfogadni, de hálás és boldog vagyok ebben a szolgálatban.

A Szó-Tér létrehozása azon szándék megtestesülése, hogy hangsúlyosan kifejezze a befogadást a még nem hívő fiataloknak éppúgy, mint a még csak érdeklődőknek. Az egyetemi missziók és a Károli Egyetemi Lelkészség céljaira létesült közösségi helyről Hajdú Bálint Kadosa lelkipásztort, a Dunamelléki Missziói Támogató Szolgálat vezetőjét kérdeztük.

Jézusnak meg kellett halnia, mert vele nem folytathatók ócska hatalmi játszmáink. Jézusnak meg kellett halnia, mert nem öregedhetett meg jó vénségben, gazdagon, szerető családi körben, mint a nagy vallásalapítók, bölcselők (Buddha, Konfuciusz vagy Mohamed). Mert nem vallást alapított, hanem Isten irgalmas szeretetét hozta és mutatta be. Szenvedésében is a bűnösök barátja.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszokhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.

Németh László hosszasan érlelte magában egy Jézusról írott regény tervét. Alakját úgy akarta ábrázolni, mint akinek szentsége nem isteni eredetű, hanem neveltetésének köszönhető. A mű nem készült el, de pár mondatban felvázolta, milyennek képzelte az ábrázolandó főhőst.