Énekelj, mert az énekben szív dobog!

Előfizetek

A külföldieknek adható legmagasabb díjjal (a Felkelő Nap Arany és Ezüst Sugarainak Rendjével) tüntette ki a japán kormány, Hong Kongban a Kórusok Világszövetsége Életműdíját ítélték neki, énekkara megkapta az Ezüst Rózsa Kehely vándordíjat. A Kossuth-díjas karnagy, Szabó Dénes a számos világi elismerést Isten kegyelmének tulajdonítja, amelynek áldásában bővelkedik. Nem a külső döntnökök határozzák meg önazonosságát: a Teremtőt szeretné szolgálni.

Bár kórusaival beutazta a világot, egy pompás külsőségek közt megrendezett díjátadás kedvéért nem tölti a kegyelmi időt a repüléssel Szabó Dénes. Ha az általa létrehozott kórusok teljesítményét el akarják ismerni, jöjjenek Nyíregyházára... Őt megtalálják az irodájában kora reggeltől késő estig. Legfeljebb a próbákra és a koncertekre siet el innen.

Rendhagyó életutat járt be. Időnként tiltakozott a Gondviselés ellen, mást akart, mint amit végül is tennie kellett. Végül meghajolt a kirendelt sorsa előtt, így olyan keskeny kapukon is átmehetett, amelyek létezéséről másként nem is tudott volna. Az emberi mérce szerint kiemelkedő díjak mellett vagy éppen mögött azt igyekszik megfejteni: megtett-e minden tőle elvárhatót Isten országának építéséért? Gondolkodásmódját meghatározta neveltetése.

Fotó: Mudra László

Református lelkész édesapa – Szabó József – és tanítónő édesanya – Koppányi Irma – negyedik gyermekeként született 1947. március 6-án Makón. Öt testvér igyekezett beteljesíteni Isten és a szülők elvárását. Bátyja, József földrajztudós lett, nővéreinek azonban a lelkipásztori háttér nem kínált ajánlólevelet. A polgári értékrendet követve zenét is tanultak valamennyien. Dénes a közeli Szeged jó nevű intézményében, a Tömörkényi István Gimnázium zenei tagozatán érettségizett 1965-ben fuvola szakon. Nem akármilyen közösséget formált az osztályból az Úr, hárman lettek közülük Kossuth-díjasok.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!