Egy téli vasárnap este távolsági buszon utaztam, a mellettem lévő helyekre egy harmincas éveiben járó, láthatólag nehéz életű pár ült le. A férfi koszos volt, kellemetlen szagú, gusztustalan hangokat hallatott, és szinte járni sem tudott, annyira magánkívül volt. Bosszantott, miért engedik fel a járműre, ha egyszer nincs az utazáshoz megfelelő állapotban, zavarja a többi, rendesen viselkedő embert.

Aztán elszégyelltem magam, s azon gondolkodtam, hogyan lehetne segíteni rajta. Mivel tenne jót a világ: ha az a döntés születne, hogy az ilyen embert kint hagyják a hidegben, mert abból tanul majd, vagy ha elvinnék, ahová tart, hiszen ő is megvette a jegyét, és a maga módján próbálja a szabályokat követni, ha nem sikerül is neki hiánytalanul?

Nem találtam választ, és meg merem kockáztatni, nálam sokkal okosabb, a témában jártasabb szakemberek között sincs egyetértés, mi lenne a jó megoldás ilyen helyzetekben, pláne azt illetően, hogyan érjük el, hogy ne is legyenek ilyen helyzetek.