Van úgy, hogy az ember kiborul. Még akkor is, ha gyerek. Amikor mondjuk a tesód az idegeidre megy. Mert mindig azzal a játékkal akar játszani, amelyikkel te. Mindig elveszi a cuccaidat, pedig tudja, hogy nem szabad. Ráadásul képes, és kikapja az utolsó szelet sütit vagy palacsintát a tálról, pedig te is szívesen megetted volna. Vagy csúfolódik, nyelvet nyújtogat. És ha a szüleid rászólnak, csak annyit mond: bocsi!

Hát ilyenkor nem könnyű megbocsátani. Elsőre még talán megy. De amikor egy nap hatszor meg hétszer bosszant fel, akkor a hatodik meg a hetedik bocsánatkérést már nehéz elfogadni. És ezen nincs semmi csodálkoznivaló. Így voltak ezzel Jézus tanítványai is, ha más nem, hát Péter biztosan. Jézus ugyanis mindig a megbocsátásról tanított. Hogy meg kell bocsátanunk a felebarátainknak, de még az ellenségeinknek is. És ez azért már sokkal keményebb dió. Mert ha valaki az ellenségem, vagyis utál meg gyűlöl, akkor biztos, hogy nem egyszer tesz keresztbe nekem. Hanem elég sokszor. Lehet, hogy naponta többször is. Ilyesmit élhetett át Péter is, mert egyszer odament Jézushoz, és azt kérdezte: – Uram, hányszor bocsássak meg a testvéremnek, ha vétkezik ellenem?

Persze itt Péter valószínűleg nem a vér szerinti testvérére, Andrásra gondolt. Hanem valakire Jézus követői közül, aki sokszor megbántotta. Úgyhogy tovább kérdezett. – Talán hétszer is meg kell bocsátanom? Jézus megrázta fejét. Péter egy pillanatra megkönnyebbült. Nagyot sóhajtott, mert azért hétszer megbocsátani valakinek elég nehéz. Biztos elég lesz háromszor is. Vagy egyszer, de akkor nagyon. Jézus azonban másra gondolt. – Nem, Péter – mondta –, nemcsak hétszer, hanem hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani. Péter gyorsan számolni kezdett. Hetvenszer hét, az annyi, mint… négyszázkilencven.

Az majdnem ötszáz! Az lehetetlen! Annyiszor nem lehet megbocsátani egyetlen embernek! Pedig lehet! Gondolj csak a szüleidre! Ők hányszor bocsátottak már meg neked egész életedben? Csak hétszer? Ugye, hogy nem?

Lehet, hogy egy héten vagy akár egy nap alatt is csinálsz annyi turpisságot, hogy hétszer is bocsánatot kell kérned. És ha tényleg megbántad, amit tettél, akkor naponta hétszer is megbocsátanak. De ha csak naponta egyszer kell megbocsátaniuk, akkor is alig másfél év alatt összegyűlik a hetvenszer hét. És tudod, miért képesek arra, hogy ne csak hetvenszer hétszer bocsássanak meg, hanem még annál is többször? Mert nagyon szeretnek! Mert a hetvenszer hetet Jézus sem úgy gondolta, hogy számolgassuk a megbocsátásokat: megbocsátottam neked egyszer, kétszer, százkétszer, háromszáztizenkétszer…

És amikor eljutunk a négyszázkilencvenhez, akkor aztán nincs több megbocsátás, négyszázkilencvenegyedszer már haragudhatunk bátran!! Dehogy! Akkor is meg kell bocsátani! Mert a hetvenszer hétszer igazából azt jelenti: nagyon sokszor. Akárhányszor. Mindig. És tudod, miért kell mindig megbocsátanunk? Mert ezt teszi Isten is. Újra és újra megbocsát nekünk, mindegy, hányszor teszünk rosszat. De nem azért, hogy nyugodtan rosszalkodjunk. Hanem azért, hogy hálás szívű gyermekei legyünk egész életünkön át.