Hány napból áll egy hét? Ez könnyű kérdés, ugye, hiszen a nevében is benne van, hogy hét napból. De azt tudod-e, mi a nagyhét? A húsvétot megelőző vasárnappal kezdődő időszak, amely a húsvétvasárnap előtti napig, nagyszombatig tart. És miért „nagy” ez a hét? Azért, mert a világ legfontosabb eseményét, Jézus feltámadását készíti elő. A nagyhét virágvasárnap kezdődik.

Hogy miért virágvasárnap? Mert régen ezen a napon virágokkal díszítették a hívek a templomot, az úrasztalát. Így emlékeztek arra, hogy Jézus úgy vonult be Jeruzsálembe, mint egy király. Szamárháton utazott, ahogy a régi izráeli királyok, és Jeruzsálem népe úgy üdvözölte, mint egy valódi uralkodót. Levették a felsőruháikat, és leterítették az útra, a közeli pálmafákról ágakat vágtak, hogy azon lépdeljen végig a szamárcsikó, amelyik Jézust vitte. Ezzel fejezték ki az iránta érzett tiszteletüket. Olyasmi volt ez, mint amikor ma egy fontos ember érkezik, és hosszú, vörös szőnyeget terítenek le, hogy azon menjen végig. Jeruzsálemben az emberek pálmaágakkal integettek és boldogan kiabáltak: – Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban! (Mt 21,9) Ez is azt jelezte, hogy Jézust mint királyt üdvözlik Jeruzsálemben.

Szóval azért „virág-” a virágvasárnap, mert nálunk, Magyarországon, főleg a régi időkben, nehéz lett volna pálmaágakat szerezni. Azonban a húsvét mindig tavaszra esik, így a virágokkal emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ám annak, hogy Jézust így fogadta a nép, nem örültek a farizeusok:

– Mester, utasítsd rendre a tanítványaidat! – Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani (Lk 19,39–40) – válaszolt Jézus. Már sokan voltak Jeruzsálemben, akik a zsidók húsvétjára, a páskára érkeztek. Ezen az ünnepen arra emlékeztek, miként szabadította meg Isten a népét Egyiptomból. Isten parancsának engedelmeskedve egy bárányt mutattak be áldozatként a templomban, azután elfogyasztották a páskavacsorát. Hasonlóan, mint ahogy a héberek tették az utolsó estén, mielőtt kivonultak Egyiptomból. Jézus is elfogyasztotta a páskavacsorát a tanítványaival. Ez volt az utolsó vacsora. Jézus ekkor már tudta, hogy a tanítványai közül egy el fogja őt árulni. Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és a tanítványoknak adta ezekkel a szavakkal: – Vegyétek, egyétek, ez az én testem! Azután vette a poharat, és hálát adva adta át nekik: – Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára (Mt 26,26–27).

A tanítványok ekkor még nem értették, miről beszél. Csak később, Jézus halála és feltámadása után vált világossá számukra, hogy Jézus az áldozati bárány, aki elvette a világ bűnét. Ezért ünnepeljük a húsvétot, ezért vesszük az úrvacsorát, hogy Jézus áldozatára emlékezzünk.