Előfizetek

LXIX. évf. 20. szám

  • Az Ige mellett

    Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperes-lelkipásztora, református hittudományi egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.

    Tovább olvasom
  • Öröm, zene

    Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.

    Tovább olvasom
  • Énekeljünk?

    A sok ének, a vastag énekeskönyv vonzza azt a magyarázatot, hogy a gyülekezet és a gyülekezeti tag számára van bőven választásra érdemes ének. Volna. Ízléséhez és szokásához mérten. De a mindenféle énekek nem lehetnek egyazon stílusúak. Az énekek rétegeiben sokszor magyarázatra szorul a Bibliához ragaszkodás, a régi nyelv.

    Tovább olvasom
  • Ötszáz év hűségben

    Magyarország legősibb református gyülekezeteinek egyike az enyingi. Iván Géza lelkész szerint ma is fontos üzenetet hordoz a századok óta földön fekvő mészkő: ez az elfogadás. Minden hó utolsó vasárnapján zenés családi istentiszteletet tartanak. A közösség rangsorában kiemelt helyen áll az ökumené: havonta „írás-olvasó találkozót”, felekezetközi bibliaórát szerveznek.

    Tovább olvasom
  • Isten-félelem?

    Az idei Csillagpont szlogenje: „Lélegezz fel!” Sokáig félreismertem az Atyát, nagyon-nagyon féltem tőle. Engem tehát személyesen is érintett az Istentől való szorongás, az igehirdetésemben pedig arra szeretnék rámutatni, hogy ebből is van feloldozás, fel lehet lélegezni! – tudatja Fejér Zoltán sárospataki iskolalelkész.

    Tovább olvasom
  • Szorongató...

    Krisztus szeretete nemcsak ővele köt össze, hanem másokkal is. Az emberi kapcsolatok gyönge, vékony szálak, de összesodorva azokat erős kötelet kapunk. Veszélyes szakaszokon a hegymászók egymáshoz is kötik magukat, úgy segítik egymást. Ha az egyik csúszna, a kötele szakadna, a többiek megtartják. Életmentő kötelékeink vannak.

    Tovább olvasom
  • Imádkozzunk!

    Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

    Tovább olvasom
  • A heti bibliai részhez – Bölcsesség és ostobaság

    A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

    Tovább olvasom
  • Isten megállított

    Nem a megrendülésünk árt, hanem a bűnünk. A megrendülés már az új kezdet. Bátorság kell ahhoz, hogy valaki a saját megtöretettségéből meg merjen szólalni. A megtöretettségből beszélni – abból a felismerésből: nem véletlen, hogy Isten megállított – nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Ezzel tartozunk annak a közösségnek, amely hűséggel kitart mellettünk – vallja Balog Zoltán dunamelléki püspök.

    Tovább olvasom
  • Rejtőzöm, hogy megtalálj…

    Mennyi mindent elveszítünk az életünk során, még szerencse, hogy az Isten nem veszít el minket soha! Az időskor a veszteségek kora, de Anselm Grün szerint ha megtanuljuk az elengedés művészetét, a veszteségből még nyereség is lehet, kiváltképpen akkor, ha engedjük, hogy az Isten megkeressen és megtaláljon minket, mint a példázatbeli asszony azt az egy drahmáját.

    Tovább olvasom
  • Minden rendben

    Egyszer, még gimnazistakoromban Hollandiában jártam a szüleimmel. Mostanában egyre többször jut eszembe ez az élmény, és számomra egyre inkább képszerűvé teszi a „külsőségeiben élő egyház” fogalmát. Azt az állapotot, amikor a sákramentumokat helyesen kiszolgáltatják, fegyelem is van, cukorkával a szájban senki sem beszél bele semmibe, és a diakónia immár márkanevünkké vált.

    Tovább olvasom
  • Isten tiszta lapot ad

    A szabadságunk hasonlít a lélegzéshez, utóbbinál sem vesszük észre az elhasznált oxigén megszokott pótlását. Ám amikor rácsok, reteszek, zárak állják útját a haladásnak, tiltakozik a test, a lélek és az elme. Ezt az élményt tapasztalhattuk meg a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön be- és kiléptető rendszerében. Ez az intézmény adott otthont a börtöncursillo tizedik évét köszöntő ünnepségnek.

    Tovább olvasom
  • Atyánkfia barangolása gyerekkora ösvényein

    A falu csordája nyolc-tíz sor járást taposott ki a hosszú domboldal igricés (leveles, tüskés növény) mezején. A háború előtt innen szállították a homokot az e célra épített kisvasúton a Dunakeszivel átellenben várakozó uszályokba a fővárosi építkezésekhez. Személyes és elbeszélt emlékek kötnek ide.

    Tovább olvasom
  • Nyolc boldogságból négy

    Rögtön az első boldogmondás nagyon furcsán hangozhat neked. Jézus így szólt a hegyen, ahol köré gyűltek a tanítványai: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” Először biztosan arra gondolsz: hogyan lehet boldog az, aki szegény? Akinek nincs ruhája, vagy nincs mit ennie. De Jézus nem erről beszél, hanem arról: lélekben, a szívünkben kell szegényeknek lennünk.

    Tovább olvasom
  • Simon András

    – Úgy vélem, minden hang és harmónia Istentől származik. Hiszem, hogy amikor zenélek, a Szentlélek vezetése által pendítem meg a húrokat vagy nyomom le a billentyűket. Nem a saját erőmből, hanem az ő ereje és ihletése által vagyok képes olyan dallamokat és énekeket szerezni vagy előadni, amelyek Istennek kedvesek.

    Tovább olvasom