Talán ismered te is ezt a mondókát:

Jákóbnak volt hat fia, Mind a hat csizmadia. Simi, Samu, Sámuel, Dini, Dani, Dániel.

A Bibliában is szerepel egy Jákób nevű ember. Emlékszel? Ő volt az, aki becsapta a bátyját, Ézsaut, és el kellett menekülnie. Jákóbnak is volt hat fia az első feleségétől. De azokat a fiúkat nem úgy hívták, mint amit a mondókában hallasz. Elég fura nevük volt.

A bibliai időkben a nevek mindig jelentettek valamit. Ennek a hat fiúnak az édesanyja Lea volt, és ő úgy nevezte el a fiait, hogy az kifejezze, mi foglalkoztatta őt a gyermeke születésekor, mit érzett, mi bántotta. Mert bizony nem volt könnyű élete. A férje, Jákób nem szerette. Ezért az első fiát Rúbennek nevezte el Lea, mert azt mondta: „Meglátta az Úr nyomorúságomat, most már szeretni fog a férjem.” A második fiú neve Simeon lett, mert amikor megszületett, arra gondolt: „Bizony, meghallotta az Úr, milyen megvetett vagyok, azért adta nekem ezt is.” A harmadik fiú a Lévi nevet kapta, mert az édesanyja abban bízott, hogy a három fiú születése után majd csak megbecsüli a férje. A negyediket Júdának nevezte el, mert hálát adott érte az Úrnak. Az ötödiket Issakárnak, ami azt jelenti: bér, jutalom. A hatodikat pedig Zebulonnak, amelyik talán a legfurcsább az összes közül, mert nagyjából annyit tesz: váltságdíj a menyasszonyért. Fura nevek, ugye? De miért nem szerette Jákób Leát? Mi volt vele a baja?

Hosszú történet, de megpróbálom röviden elmondani (Móz 29,1–35; 2,1–24).

Az ószövetségi időkben, amikor Jákób élt, nem úgy köttettek a házasságok, mint manapság. A szülőknek joguk volt beleszólni abba, kivel házasodjon össze a gyermekük. Ám a szerelemnek a szülők sem parancsolhattak. Az akkor is úgy működött, mint manapság. Amikor Jákób becsapta a testvérét, Ézsaut, a nagybátyjukhoz, Lábánhoz menekült. Lábánnak két lánya volt. Az idősebb Lea, a fiatalabb Ráhel. Jákób azonnal beleszeretett Ráhelbe. De nem volt semmi vagyona, amit felajánlhatott volna a kezéért, ezért hét évig szolgált Lábánnál.

Amikor elérkezett az esküvő napja, ahogyan az szokás volt, lefátyolozva vezették a vőlegény elé a menyasszonyt. Jákób csak másnap reggel vette észre, hogy nem Ráhelt, hanem Leát vette el feleségül.

Lábán jól becsapta Jákóbot, ahogyan Jákób is becsapta Ézsaut. Jákób kérdőre vonta a nagybátyját: – Mit tettél velem? Hát nem Ráhelért szolgáltam nálad? Miért csaptál be engem?

Lábán így felelt: – Nem szokás nálunk férjhez adni a kisebbik leányt a nagyobb előtt.

Akkoriban a férfiaknak több feleségük is lehetett. Úgyhogy Lábán felajánlotta Jákóbnak, hogy szolgáljon neki még hét évet, és akkor feleségül veheti Ráhelt is. Jákób belement a dologba. Így az első menyegzőt rögtön követte a második.

De gondolhatod, hogy nem volt túl boldog házassága Leának. Jákób Ráhelt szerette továbbra is, nem Leát. Lea viszont nagyon vágyott rá, hogy szeresse a férje. És reménykedett, hogy ha sok fiút szül neki, akkor majd megszereti. Főleg, hogy Ráhelnek sokáig nem született fia. De Leának minden alkalommal csalódnia kellett. Ezért adott ilyen furcsa nevet a hat fiának.