„A testnek vetettünk és halált arattunk! Vessünk a léleknek, hogy arassunk igazi életet!” – szólította fel a Kálvin téri gyülekezetet Pál apostol levele alapján Ravasz László nyolcvan évvel ezelőtt. Az 1945. február 11-i vasárnapi istentiszteleten a pincékből és a szomszédos óvóhelyekről érkezett emberekkel telt meg a templom. A bombázások közepette tartott alkalom az ablakok nélküli épületben háborús körülmények között zajlott. Amint Ravasz írta, „az ágyúk dörögtek, a templom rengett, a vihar süvöltött, a gyülekezet zokogott, s az Ige zengett”. Néhány nappal korábban, 1945 februárjának első napjaiban, amikor még a főváros budai oldalát ostromolta a Szovjetunió Vörös Hadserege, a formálódó új hatalom a háború idején történtek felelőseit keresve több szervezetet is létrehozott.

A Magyar Kommunista Párt vezetőinek utasítására megalakult a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) Péter Gábor vezetésével. A PRO központja az Andrássy út 60. (korábban a nyilasok épülete) lett, amit később Péter Gábor így magyarázott: „Nem véletlen, hogy az Andrássy út 60. épületét foglaltuk le a politikai rendőrség számára. Mi, akik itt éltünk, tudjuk, hogy az 1944-es események elsősorban az Andrássy út 60.-ból indultak ki, s innen bontakozott ki mindaz, ami 1944. október 15. után történt. Az volt a véleményünk, hogy a bűnösök nyerjék el büntetésüket abban az épületben, ahonnan elindultak.”