Könnyű a megosztottságra nézni. Sokkal könnyebb, mint hinni vagy a közösért küzdeni. Mert a mellettem állóval kapcsolatban rögtön látom, mennyi mindenben különbözünk. Például más generáció. Ha mégsem, esetleg egészen más családi háttérből vagy társadalmi rétegből származik.

Talán mást olvasott, nem ugyanazokat a nyelveket tanulta. Netán más világnézet szerint értelmezi az eseményeket, mint én. Vékonyabb vagy dundibb, magabiztosabb vagy kevésbé az, érzelgősebben kapcsolódik Istenhez, mint én, vagy éppoly racionálisan – ami számomra már egészen kiábrándító... Szakadék tátong közöttünk, valóban magányos szigetek vagyunk.

Hogy még inkább távolítson a többiektől, kiszúrja a szememet a sok cikket, posztot érő botrányaink sora, a rengeteg hozzájuk fűzött kommentárral. Hogy valaki nemcsak mulasztással, gondolattal, szóval, de tettel is, bizonyíthatóan is a porba hullott.