Ma ünnepeljük pünkösdöt. Talán ti is eljátszottátok az óvodában vagy az iskolában a pünkösdi királyné választását. Ez régi néphagyomány, egykor a falu lányai közül királynét választottak, fehér ruhába öltöztették, és végighordozták a településen, miközben ezt énekelték: „Elhozta az Isten piros pünkösd napját / Mi is meghordozzuk királyné asszonykát.” No de miért piros a pünkösd?

Akár hiszed, akár nem, a választ a Bibliában kell keresni! Emlékszel arra, amikor Jézus felment a mennybe? Meghagyta a tanítványainak, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, mert hamarosan nagy ajándékot kapnak. Jézus elküldi maga helyet Isten Szentlelkét, aki majd mindenben segíti és támogatja őket. Igen ám, de eltelt tíz nap, és nem történt semmi.

A tanítványok együtt töltötték ezt az időt, és sokat imádkoztak. Elérkezett a pünkösd napja, amely az első aratás ünnepe volt akkoriban. És hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamiféle lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni.

A pünkösd színe a lángnyelvek miatt lett a piros. És valószínűleg a születésnap miatt is. Mert a pünkösd a Szentlélek kitöltésének ünnepe és Krisztus egyházának születésnapja is. Elmesélem, miért! Rengetegen érkeztek akkor Jeruzsálembe a világ minden részéről, hogy áldozatot mutassanak be a templomban az első betakarítás örömére.

Mindenféle nyelveken beszéltek. De nem ám angolul, németül vagy franciául. Hanem ma már nem is létező nyelveken. Hiszen sokféle nép élt akkor, akikről ma már csak a történelemkönyvek vagy éppen a Biblia lapjairól olvashatunk: a pártusok, médek, elámiták és azok, akik Mezopotámiában laktak, és számos más helyen. És mind értették, amit az apostolok mondtak. Persze csodálkoztak, és tanácstalanul kérdezgették egymástól: – Mi akar ez lenni?

Mások azonban gúnyolódva mondták: – Édes bortól részegedtek meg. Csak hadoválnak összevissza. De akkor felállt Péter a tizenegy tanítvánnyal együtt, és beszélni kezdett Jézusról. Hogy ő a Messiás, akinek a jövetelét a próféták már rég megjövendölték, ahogyan azt is, hogy az életét oda kell adnia. De Isten feltámasztotta őt a halottak közül, nem engedte, hogy a halál fogva tartsa.

A Szentlélek erejével beszélt, és mindenki hitt neki. A pártusok, médek, elámiták és azok is, akik Mezopotámiában laknak. Meg a júdeai, ciprusi, római, görög emberek. Szíven ütötték őket Péter szavai, és azon tanakodtak, hogy most mit tegyenek.

De Péter emlékezett, mivel bízta meg Jézus, ezért így szólt hozzájuk:

– Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan! Aznap háromezren keresztelkedtek meg Jézus Krisztus nevében. Ezért lett pünkösd ünnepe a keresztyén gyülekezet születésnapja (ApCsel 2,5–14.22–24.37–41).