Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, lelkigondozó, református egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Huszonöt éve Isten csodáiból épült fel a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség „családi háza”. Békefi György építész, a templom egyik tervezője, főgondnok egy gyülekezet születéséről és a megtapasztalt gondviselésről is beszélt. Felidézte az építkezés körülményeit, a közben átélt csodákat.
Elkészült a Reformátusok Lapja digitális változata! Július 1-jétől a nyomtatott újság mellett a teljes tartalom online is elérhető lesz – minden héten, bárhol a világon, bármilyen eszközről. Mostantól nem csak lapozni, görgetni is lehet majd a szokott lapszámokat. A digitális előfizetés néhány kattintással megvásárolható, többféle csomag közül lehet választani.
Amikor a föld megmozdult Parajd alatt, nemcsak a sóbánya zárt be, hanem egy egész közösség jövője került veszélybe. A megélhetését vesztett település most hitből és összefogásból próbál új irányt találni. Az újratervezés idején egyszerre kell megtartani a közösséget, reményt adni és részt vállalni abban az építkezésben, amely gazdasági és lelki talpra állás is.
A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem épületegyüttese adta a földi helyszínt, Isten Igéje, Jézus szeretete és a Szentlélek elhívása az égi keretet a tiszáninneni egyházkerület gyülekezeteinek találkozójához. Barna Sándor püspök kiemelte: nem csupán követésre hív Urunk mindnyájunkat, munkatársaivá emelt. Számít ránk.
...szót Jézus is használta, csak más értelemben beszélt róla, mint ahogyan mi. A hegyi beszéd nyitányaként Jézus szinte magáról ír, mintegy önvallomásban, hogy kik a boldogok. Nem olyanok, amilyen jegyekről mi általában álmodozunk magunkban. Nem a csupa ragyogást, sikert, jókedvet és örömöt érzők, hanem az Istennel kapcsolatban élő és áldott emberek, akik tudják, hogy az Úr kezében vannak, és tőle várnak mindent.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Az öregség és a halál éppúgy Isten rendelése, mint az, hogy megszülettünk. Csak úgy lehetünk hűségesek hozzá, ha ezekre gondolva is igazodunk akaratához. Nem könnyű ez a szembesülés. Kozmetikumokkal és nyelvi leleményekkel próbáljuk leplezni az idősödés valóságát. Korunkban a haldoklókat elkülönítjük kórházakban és szociális otthonokban, hogy ne terheljék meg a lelkünket és feszített életvitelünket.
A sztereotípiákkal szemben egy falusi iskola is teljesíthet a fővárosi oktatási intézmények szintjén – véli Török Tamás, az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda-utánpótlásközpont vezetője, a református általános iskolák találkozójának házigazdája. Intézményük sportos és tudós szellemiségéről és a református lelkiségről is beszélt.
„Megérteni egymást és kapcsolatban lenni” – ez a Kárpát-medencei Református Középiskolák XXVIII. Találkozójának küldetése. Az iskolai lelkiség formálódásáról, a diákok Istenhez szeretgetéséről és e rendezvényről Solymosi Csillát, a házigazda váci református tanintézmény vezetőjét kérdeztük.
A mentésekhez kivezényelt szakember bizonyságtétel-értékű szavakban ecsetelte, hogy ezekben a tragikus helyzetekben kivétel nélkül minden érintett Istent szólította. Mindenki. Ott senki sem volt ateista. A becsapódással, a bajjal együtt érkezett a hit. Senki sem kezdett filozófiai okfejtésbe, nem volt kommenthuszáros okoskodás, sértegetés, ironikus beszólogatás, csak fájdalmas, könyörgő segítségkérés, töredezett fohász.
Az egyház nem csak azért működtet iskolákat és tudományos műhelyeket, hogy ezek missziós terepként szolgálhassanak. A gyógyítás szolgálatához hasonlóan az emberi megismerésnek, tudásátadásnak a nyugati kultúrára jellemző magas szintje a teremtő Istenünk által biztosított segítség és ajándék, melynek őrzése és gyarapítása olyan feladatunk, amelynek áldásairól az évszázadok alatt újra és újra visszaigazolást kaphattunk.
Ígéretesen induló erdélyi lelkészi karrierjét hátrahagyva, feleségét követve öt évig szolgált Svédországban Magyari-Köpe Gábor. Több mint húsz éve a San Francisco környéki magyar református gyülekezet lelkésze. Nem csak a közösséget frissítette fel: közösségi összefogással sikerült megvásárolni egy új templomot és újra létrehozni a negyven éve megszűnt Magyar Kulturális Központot.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Az apostolok hét diakónust választottak maguk mellé, hogy segítsék a munkájukat. Az egyikük történetét már megismerted. Ő volt István, aki a halált is vállalta a hitéért. A másik diakónus Fülöp, róla bővebben beszél a Biblia. Ő tudta, hogy Jézus nem csak a zsidókhoz jött el. Emlékezett rá, mit mondott a Mester: – Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet...
A damaszkuszi Dweil’a városrészben található Szent Illés görög ortodox templom elleni – a mise idején történt – június 22-ei robbantás az első ilyen támadás volt Szíriában hosszú évek óta.
– Az egyházzal kapcsolatos kudarcélményeim ellenére sosem kérdőjeleztem meg Isten létét és a szeretetét irántam, de kerestem, miként érhet felnőtt hitté az, amit belém neveltek. Az egyetemistaéveim alatt kollégistatársaimmal ellátogattam a budapesti Hold utcai gyülekezetbe. Olyan közösség fogadott, amelyben végre bármit meg merek kérdezni.
Családunk egyik kedvenc krémjének receptjét osztom meg, bízva abban, hogy sokak számára segítség lehet akár nyáron az otthon lévő gyerekek, unokák uzsonnájához, vacsorájához. A vajkrémmel kikevert kolbászkrémet mi a zsírossága miatt nem szeretjük, de egy kis lágyítással sikerült a kolbászt kenhető formába lendíteni: besamelalappal.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.
Károlyi-biblia vagy a revideált új fordítások? Ha magyarázatos Biblia, akkor melyik kiadótól? Be kell látnunk: nincs tökéletes fordítás. Ezért ami a legfontosabb számunkra, hogy olvassuk, kutassuk az Írásokat, lehetőleg naponta. Általa ismerhetjük meg igazán az Urat és az ő akaratát, a Biblia útmutatást ad, vigasztalást meríthetünk belőle, és vezet bennünket életünk valamennyi területén.
Mindig azt kerestük, a fejlődés a közösség lelki épülését is szolgálja-e. Konfliktusokban is segített ez, mert a vezetőnek sokszor kell úgy döntenie, hogy azzal nem mindenki ért egyet – tudatja Ábrám Tibor. A miskolci Lévay-gimnázium leköszönő igazgatója a hit személyessé válásáról, a sáfárságként megélt vezetésről, a református nevelés mindennapjairól beszél.