Barna Sándor, az egyházkerület püspöke, örömmel a lelkében számolt be: a régi, kedves ismerősöknek, iskolatársaknak, katonacimboráknak, az eklézsiák tagjainak a személyesen átélhető prédikációk, imák, zsoltáréneklések hitük mélyítését szolgálhatják. Évek óta kezüket nyújtják egymásnak, kit felemelni, kit simogatni, kit támogatni szükséges. Mindenki azt kapja, amiben szűkölködik. Akárcsak bármelyikünk, ha Istent hívjuk segítségül.

KRISZTUS KÖVETÉSE – NEM ÁLLÓKÉP

Akik növekedni akartok hitben, reménységben és szeretetben, mind itt vagytok – nézett körül egyházkerülete népén Barna Sándor. Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt leveléből idézte a 2. fejezet 5. versétől: – „Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárd ságát. Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne.” Megdicsérte a gyülekezetet Pál apostol, de mielőtt örvendezve olvashatták a jó rendről írt sorokat, óvja és inti is őket: a jó rend a katonaságból vett kép, azt ábrázolja, amikor az egyenruhások fegyelmezetten, zárt alakzatban felállnak.

A keresztyéneknek viszont nem szabad ezt az állóképet megjeleníteniük! Krisztus követői mozgalmas életet élnek, megfutják a pályát, megharcolják a hit harcát. Önámítás lenne azzal nyugtatni a lelkiismeretünket, hogy minket megkereszteltek, konfirmáltunk, rendszeresen járunk a templomba – mindez kevés! Tovább kell menni, tanítvánnyá tenni minden népet, hogy beteljesítsük Megváltónk parancsát. Gyűjteni lelkeket, mert nem csupán követésre hív Urunk mindannyiunkat, hanem munkatársaivá is emelt. Számít ránk, nemcsak azokra a kevesekre, akik hivatalosan is az ő szolgáiként hirdetik az Igét. Tovább kell menni az úton! – emelte ki a püspök.

– Van, aki elindul, de nem ér célba, ehelyett járjatok őbenne, megerősödvén a hitben, éljetek céltudatos életet! Ha elmondhatjuk magunkról, hogy lendületben van az életünk, ráhangolódunk Jézusra, sokféle terhet letehetünk. Ha Krisztusban meggyökerezünk, mindez lehetségessé válik. Ti is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá! – ajánlotta Pál apostolt idézve Barna Sándor, majd kifejtette: és így történik ma, egy valódi gyülekezet mindig épül, soha nem mondhatja el magáról, hogy elkészült, befejezte a művet. Így volt ez Jézus idejében, és ma, a XXI. században is. Erről az egységről a színpadon is kifejtették meglátásukat a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók.

Kusnyír László, az Abaúji Református Egyházmegye esperese a május 24-ei egységnap minden résztvevőjét átölelő szeretetközösséget emelte ki. – Miért jó a testvéreknek együtt lenni? – kérdezte, majd meg is válaszolta: – Oda küld az Úr áldást, ahol ketten-hárman ösz- szejönnek az ő nevében. Itt pedig Isten gazdag áldását érezhettük magunkon, a találkozásainkon egész nap.