Töltéssy Zoltán: Református sajtóiroda

(Kálvinista Szemle, VI. évf., 5. szám, 1925. január 31.)

A legutóbbi budapesti konferencián a sajtóügy előadója részletesen foglalkozott a református napilap kérdésével és megállapította, hogy mivel még nincsenek megszervezett és öntudatos református tömegek, akik egyenesen követeljék azt, sem saját publicistagárdánk, akik összeállva a magyar újságírást meglepnék egy verhetetlen lappal, sem gazdagjaink nem akarnak tolongani aranyaikkal: jelenleg csak jámbor ábrándozás róla beszélni. Nem azért, hogy ez pótolja, de ennek megszületéséig is a magyar református egyháznak, érdekeknek és ideáloknak élni kell, és lehetetlen, hogy azok ne próbáljanak szóhoz jutni a napi sajtóban, amely Magyarországon ma az igazi hatalom.

Nem arról van szó, hogy béreljünk egy sarkot magunknak mindegyik valamirevaló lapban, hanem elsősorban arról, hogy állítsuk fel a régen tervezgetett református sajtóirodát. Ez pontos és felhasználható információval látná el azokat a napilapokat, melyeknek szerkesztőségei azokból a krajcárokból is élnek, amelyeket a mi reformátusaink fizetnek lapjukért. Ez az iroda, mint autentikus hírforrás, minden figyelemre érdemes eseményt feldolgozna a napilapok számára. Azokat ott elhelyezné. Ezzel elejét vennők annak a bosszantó tájékozatlanságnak, amelyről a budapesti riporterek általában olyan híresek.

De nemcsak megtörtént események íródiákos regisztrálásáról van szó. Egyházunknak tervei és mozgalmai vannak, amelyektől egyenesen a magyarság lelkének és így jövőjének megmentése függ. Kell, hogy ezek a nagy imperatívuszok bármilyen utakon és bármilyen röviden is, de eljussanak a nyomdafestékig. [...]

Az elhelyezett cikkek friss és modern helyzetképek és üzenetek az egyház gigászi munkájából, amelyet a lelki és erkölcsi nyomor ellen végez. Egy magyar református sajtóiroda megteremtése könnyű dolog. Részletek nem tartoznak reánk, videant consules... A gondolat sorsa életrevalóságunk mértéke.