Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. A hét elején Bella Péter református lelkipásztor, a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség vezetője, majd szeptembertől Csűrös-Varga Vanda, a Gyömrői Református Egyházközség lelkipásztora osztja meg velünk gondolatait.
A mesterséges intelligencia már a gyülekezetekben is jelen van. A Reformátusok Lapja kutatásában közel száz lelkipásztor mondta el, mire használja – vagy éppen miért utasítja el – ezt az új eszközt. Van, aki időt spórol vele, és segédanyagokat készít, más viszont attól tart, hogy a gépi szöveg elhomályosítja a prédikációk lelki mélységét.
Van kiben bíznunk! – hangzott fel csaknem hétszáz gyerek és kétszáz stábtag ajkáról a Bárka tábor négy turnusának vezérgondolata. Egyházunk legnagyobb esélyteremtő programjának balatonfenyvesi záróhetére a Zsinat lelkészi elnöke is ellátogatott. Steinbach József bizonyságot tett a gyerekek előtt, megköszönte a segítők odaadó szolgálatát, és kifejezte elkötelezettségét a Bárka-misszió jövőjének biztosítása mellett. Az alkalomról készült tudósításunkat olvashatják.
Mára hagyomány, hogy minden év augusztusában Balatonszárszóra érkeznek az egyházukról közösen gondolkodni kívánó reformátusok. Az ifjúság szolgálatának évében a generációk együttélése kérdése köré szerveződött a konferencia. Hogyan élnek együtt generációk egyházunkban, mit érdemes egyáltalán tudni a különbségeikről, hogyan alakítja az elvándorlás gyülekezeteinket, és mit kezdhet mindezzel az egyház?
A kövek újjászületése együtt jár bizonyos szempontból a lelki megújulással, és ez talán a legfontosabb ebben a gyülekezetben. Gyulai Sándor személyes életútja szorosan összefonódik a közösség újjáépülésével. A gyülekezeti tagság számára nem formális kötelesség, hanem életformáló valóság lett – hangsúlyozta a főgondnok.
Közös együttlét, bátorítás, szeretet – ez vár azokra a munkatársakra, akik idén szeptemberben részt vesznek a Református Szeretetszolgálat debreceni diakóniai piknikjén. A szeretetszolgálat mintegy nyolcszáz munkatársat vár az eseményre.
Az iskolakezdés visszatérés abba a ritmusba, amely szolgálhatja az oda járók egészséges fejlődését, ha szeretetteljes pedagógusok és befogadó kortárs közösség veszi körül őket. Az iskolában érintkeznek egymással a gyermekek, mozognak, játszanak. Feladatokat és felelősséget kapnak, nehézségekkel szembesülnek (ha a tanárok nem óvják túl őket), és konfliktusokat oldanak meg.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Időről időre előáll az a helyzet, amikor a hűtőben felgyűlnek a maradék zöldségek. Két cékla innen, pár répa onnan, van itthon krumpli, de önmagában már nem elég köretnek. Ilyenkor szoktam ezt a receptet előkapni. Nevét ugyan egy karácsonyi viccből kapta, de egyedülállóan egyszerű elkészíteni, ezért nálunk így került be a családi recepttárba.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Fölmerül a kérdés: Isten keményítette meg a fáraó szívét, vagy a fáraó keményítette meg magát? Mert ha Isten cselekedte, akkor az uralkodó nem tehető felelőssé érte. Kilencszer olvassuk úgy, hogy a fáraó megkeményítette a szívét, és tízszer azt, hogy Isten tette ezt a fáraó szívével. A válasz az lehet, hogy Isten ítélete rajtunk az is, ha engedi és megerősíti az embert a saját keménységében, megátalkodott elhatározásában.
Testvér – szinte simára koptatott szava kegyességünknek. Ez persze nehéz ügy. Szoktuk is mondogatni, hogy a barátait megválaszthatja az ember, ám a rokonait – köztük a szülei többi leszármazottját – nem, s bár én ezt tapasztalatból nem tudom, mert áldott jó testvérem van, de találkoztam már olyan emberrel, akinek az életét a testvérviszály keserítette meg, s ezt az ellentétet épp a vérségi kötelék tette igazán keserűvé.
Három évtizedes prédikátori szolgálata során több mint tizenötezer prédikációt tartott, akár napi négy alkalommal, kora reggeltől késő estig hirdette Isten Igéjét. Tüzes hangú, érzelemmel telített, jegyzet nélkül mondott beszédeit ezrek hallgatták, ennek köszönhetően egyik kulcsalakjává vált az első nagy ébredés időszakának a XVIII. században. George Whitefield, a népszerű prédikátor életének jártunk utána.
Az ifjú kánai pár kétségkívül elszámolta magát, amikor a bort beszerezték. Igen nagy lakodalom lehetett, ha Jézus és családja mellett a tizenkét tanítványt is meghívták a vendégseregbe. Próbáljunk elképzelni valami hasonlót mai közegben: mintha a rokon vagy közeli barát lelkésszel együtt az összes konfirmandusát is meghívná valaki az esküvőjére.
Így, tanév elején mindenki az iskolára gondol, de különben is az utóbbi években állandóan napirenden vannak az iskolai kérdések, mert érzi azt a közvélemény, hogy kultúrszükségleteink és az iskolatípusaink nem fedik egymást. (Kálvinista Szemle, VI. évf., 37. szám, 1925. szeptember 12.)
Te szoktál imádkozni? És mikor? Gondolom, étkezések előtt hálát adsz Istennek, és lehet, hogy lefekvéskor is összekulcsolod a kezed, hogy köszönetet mondj neki a csodás napért, amelyben részed volt. Az imádság fontos, hiszen így tudunk beszélgetni Istennel.
Orvosnak készült, végül mégis teológiára ment. Ennek elvégzése után a kolozsvári Farkas utcai gyülekezetben volt segédlelkész, ezzel párhuzamosan elkezdett a református kollégium iskolalelkészeként is tevékenykedni. A kezdők lelkesedésével kereste annak a lehetőségét, hogyan tudna az emberek fájdalmaira, kérdéseire, problémáira megoldást nyújtani.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. A hét elején Bella Péter református lelkipásztor, a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség vezetője, majd szeptembertől Csűrös-Varga Vanda, a Gyömrői Református Egyházközség lelkipásztora osztja meg velünk gondolatait.
A mesterséges intelligencia már a gyülekezetekben is jelen van. A Reformátusok Lapja kutatásában közel száz lelkipásztor mondta el, mire használja – vagy éppen miért utasítja el – ezt az új eszközt. Van, aki időt spórol vele, és segédanyagokat készít, más viszont attól tart, hogy a gépi szöveg elhomályosítja a prédikációk lelki mélységét.
Van kiben bíznunk! – hangzott fel csaknem hétszáz gyerek és kétszáz stábtag ajkáról a Bárka tábor négy turnusának vezérgondolata. Egyházunk legnagyobb esélyteremtő programjának balatonfenyvesi záróhetére a Zsinat lelkészi elnöke is ellátogatott. Steinbach József bizonyságot tett a gyerekek előtt, megköszönte a segítők odaadó szolgálatát, és kifejezte elkötelezettségét a Bárka-misszió jövőjének biztosítása mellett. Az alkalomról készült tudósításunkat olvashatják.
Mára hagyomány, hogy minden év augusztusában Balatonszárszóra érkeznek az egyházukról közösen gondolkodni kívánó reformátusok. Az ifjúság szolgálatának évében a generációk együttélése kérdése köré szerveződött a konferencia. Hogyan élnek együtt generációk egyházunkban, mit érdemes egyáltalán tudni a különbségeikről, hogyan alakítja az elvándorlás gyülekezeteinket, és mit kezdhet mindezzel az egyház?
