Milyen írásbeli anyagokat kellett beadnia erre a megméretésre?

Még az államvizsgából nyert lendülettel fog tam bele egy úrnapi igehirdetés megírásába – az azt megalapozó írásmagyarázati munkával együtt. Emellett egy-egy szabadon választott alkalomra – keresztelésre, úrvacsorára, esketésre vagy temetésre – szóló prédikációt kellett leadnunk.

Az esküvőm után egy héttel magam is összeadhattam egy párt, erre az alkalomra készítettem esketési igehirdetést. Harmadik feladatként három tanórás, összefüggő óravázlatot és munkatervet állítottunk össze. A szóbeli vizsgán a motivációs levelünkben leírtakról beszélünk: mi indított bennünket a lelkészi pályára, és mi tartott meg a hat év alatt.

Miért éppen a teológiára jelentkezett évekkel ezelőtt?

Elsős gimnazistaként döntöttem el, hogy lelkész szeretnék lenni – a mezőtúri lelkipásztoraim példája nyomán.

Ők nem rejtették el előlem a szolgálat valódi arcát. A gyermekek mindig közel álltak hozzám, ezért a hitoktatás gondolata régóta bennem élt. Újlétán mindkét vágyam teljesülhetett: egyszerre szolgálhatok a gyülekezetben és az iskolában.

Mi érdekelte a leginkább, és elsősorban mi vált eddig hasznára a szolgálatban a teológiai tanulmányaiból?

Leginkább a gyakorlatias és a zenéhez kapcsolódó tárgyak kötöttek le, ma is nagy hasznukat veszem a lelkészi szolgálatban. Akadtak persze olyan kurzusok is, amelyeknek akkoriban nem láttam az értelmét. Visszatekintve ezek is sokat adtak: emlékeztettek, miért indultam el a teológia útján, és megtanítottak kitartani akkor is, amikor valami küzdelmesnek tűnt. Szakdolgozatomban a bennünk mélyen gyökerező negatív istenképeket vizsgáltam, ma is izgalmas feladatnak tartom feltérképezni, miként formálják a falusi hagyományok, babonák és félelmek az emberek hitét.

Mennyiben segítik a gyülekezeti tapasztalatai a számadásra való készülésben?

Újléta sajátos szellemisége másfajta látást kíván a lelkigondozásban, az ifjúsági munkában vagy éppen a roma gyermekek hitoktatásában. A tárgyi tudás mellett ezeket a tapasztalatokat is beépítem majd a szóbeli feleletembe.

Az „egyház és társadalom” szóbeli vizsgán mely tárgyköröknek örülne, és melyektől tart?

Azok a témák érdekelnek a legjobban, amelyek a fogantatástól a halálig tartó egyetemes emberi kérdésekkel foglalkoznak. Nehéznek érzem viszont a globális kérdéseket – az ökológiai krízis, a migráció vagy a háború és béke tematikáját –, amelyekben folyamatosan naprakésznek kell lenni.

Miért szükséges, hogy a példaként említett nehéz kérdésekben is legyen teológiai tekintetben megalapozott véleményük?

A gyülekezeti tagok tőlünk várnak eligazítást. Hiszem, hogy az egyház nem zárkózhat el a világ eseményeitől: ami ott történik, ránk is hat.

Hogyan készül a számonkérésre a segédlelkészi teendői mellett? Miben látja a megméretésnek a jelentőségét?

A betanulás időszaka miatt egyre nehezebb erre időt szakítanom, de évfolyamtársaimmal együtt készülünk, bátorítjuk egymást. Most mindannyiunknak alkalma nyílik arra is, hogy bepótoljuk, ami koráb ban kimaradt. A tételek gyakorlatiak, így amúgy is találkozunk velük a szolgálatban. A vizsga egységes mérce: megmutatja, mennyire alkalmas valaki a lelkészi hivatásra.

Hol tart most a szolgálatra való felkészülésében, milyen feladatok, események állnak még ön előtt?

Jelenleg még az elődöm felügyeli a munkámat, frissen végzett teológusként presbiteri üléseket sem tarthatok önállóan. Szükségem is van erre a tanulási és kísérési időszakra, tanácsokra. A vizsga után kérelmezhetem lelkésszé szentelésemet. Még november 8. előtt részt veszek majd a szentelendők csendeshétvégéjén – lélekben már erre is készülök.