Ének, taps és fiatalos nyüzsgés – ez jellemezte szeptember 20-án, szombaton a kazincbarcikai Tompa Mihály Református Általános Iskolát, ahol az ifjúság vasárnapja alkalmából Borsod-Gömöri Ifjúsági Találkozót tartottak. Mintegy százötven fiatal gyűlt össze, hogy közös dicsőítésben, beszélgetésben és bizonyságtételben ossza meg egymással: mit jelent nekik a hitük alakulásában, elmélyítésében a református közösséghez tartozás.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület 2025-ben, az ifjúság szolgálatának évében külön figyelmet fordít a határ mentén és a megyeszékhelyeken élő gyerekek, iskolások, főiskolások és egyetemisták megszólítására. A találkozó fő üzenete nagy táblán volt olvasható: „Kövess engem!” (Mk 2,14) Az áhítat, a zenés dicsőítés Bobkó Gyula lelkipásztor vezetésével, a pódiumbeszélgetés és a személyes vallomások mind azt erősítették, hogy Jézus ma is élő módon szólítja meg a fiatalokat. Akármerre sodorja őket az élet, az útravalóval gazdagon megpakolták képzeletbeli hátizsákjukat. Ha csupán ennyit adott volna a találkozó, már akkor is eredményesen tolmácsolták a szervezők Isten hívó szavát.

JÉZUS TEGNAP, MA ÉS MINDÖRÖKKÉ UGYANAZ

Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese megnyitójában A zsidókhoz írt levél szavait idézte: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8) Rámutatott: Megváltónk ma is keres bennünket, ahogyan egykor tanítványait, hogy emberhalászokká tegye őket. Személyes megjegyzésként felidézte fiatalkorát, amikor még nem voltak ilyen találkozók, de az evangélium üzenete eljutott hozzájuk. Ma viszont sokkal több lehetőség kínálkozik – a református iskolában hétnyitó áhítatok, napi imák, közös éneklések, bibliaolvasás és dicsőítő programok segítik a tanulókat Istenhez közel kerülni. Ugyanakkor – tette hozzá – a világ zajai gyakran falat emelnek a feladó és a címzett közé.

A gyors meggazdagodás hajszája és a valódi kincsek gyűjtése közötti különbségre mutatott rá Szoboszlai Miklós tanár, lelkipásztor, aki feleségével, Szoboszlai Beátával együtt éppen itt töltötte segédlelkészi éveit. – Az e világi javakkal éppen az a baj – mondta –, hogy sohasem érezzük elégnek. Bármekkora vagyont birtokoljunk is, újra és újra többre vágyunk. Mégis látunk már olyan tehetős cégtulajdonosokat, akik ráébredtek: nem érdemes hivalkodni. Van, aki biciklivel vagy busszal jár, más szerény házban, sőt lakókocsiban él. A pénz nem cél, hanem eszköz! – emelte ki.

– Inkább kérjük Istent, hogy adja meg mindazt, amire valóban szükségünk van. Ha a Teremtő beköltözik az életünkbe, bőségesen ellát a javaival.– Higgyünk Istenben és abban, amit teszünk! – fogalmazott Orosz Balázs, aki Felsőzsolcáról származik, jelenleg Üllőn él, és egy budapesti református zeneiskolában tanít. A fiatalok számára a Dánielfy zenekar dobosaként is ismerős lehet.

Vele Kolumbán Gábor iskolalelkész, püspökhelyettes beszélgetett a pódiumon. Szó esett arról, miként lehet a fiatalokat megszólítani: témákról, módszerekről, képi és zenei eszközökről. Mindketten kiemelték: a Szentlélek által halljuk meg Jézus elhívását – ki előbb, ki később, de mindig úgy, hogy az üzenet a maga nyelvén érkezik meg.