Rock és barokk
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, billentyűs, hegedűs és énekes. A Zeneakadémiától Varsóig, a magyar beatkorszak hőskorától a rádió, a televízió és a színpad világáig számos területen alkotott. Victor Mátétól hallottunk a családjáról, fiatalkori lázadásairól, a beat- és rockkorszak élményeiről, pályafutásáról és arról is, miként talált vissza a klasszikus zene világába.
Dolgozószobájába lépve bal kéz felől keverőpult és számítógép fogadja a látogatót, az asztal alól szintetizátor billentyűi villannak elő. A könyvespolcokon magnókazetták sorakoznak néhány bakelitlemez társaságában, az erkély felől friss levegő áramlik be.
Jobbra zongora áll, mellette foglal helyet farmernadrágban és -dzsekiben a jó erőben lévő zeneszerző. Társaságában az eső illata és a szoba bensőséges atmoszférája különös hangulatot teremt.
GYÖKEREK
Minden Magyarországon élő, Victor vezetéknevű személy közös őse az a XIX. századi Bernát, aki bibliaterjesztőként került a monarchia területére. Victor Máté zenei tehetséggel szintén megáldott dédapja így Belgrádban, az ugyancsak János nevű nagyapja Budapesten született.
Legidősebb Victor János (1860–1937) tanított a Skót Misszió Vörösmarty utcai iskolájában, később a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett diakonisszaintézetet és annak hadikórházát vezette. A Vasárnapi Iskolai Szövetség titkára, majd elnöke volt. A Zeneakadémián kántori és kórusvezetői képesítést szerzett, a Hold utcai német ajkú gyülekezet orgonistájaként szolgált. Az általa szerkesztett Hozsánna! című egyházi énekgyűjteménye (1901) hamar a vasárnapi iskolák és a családi áhítatok nélkülözhetetlen elemévé vált. Az itt megjelent fordításai közül négy az új Református énekeskönyvbe is bekerült: Imádkozzatok és buzgón kérjetek, Ó, jöjjetek, hívek, Halld, mint zeng az egész ég és Ó, Ábrahám Ura címmel.
Német ajkú felmenőjét a dédunoka már nem ismerhette, teológiai tanár nagyszülője pedig komoly emberként maradt meg az emlékezetében. Bereczky nagyapjáról több emléket őriz: prédikációit tömegek hallgatták. Unokáit kártyázni tanította, nagy csatákat vívtak együtt az asztalnál. Agyvérzése után sokat látogatta őt. Mindkét nagyapja gyülekezetalapító, templomépítő lelkész volt. Victor János nevéhez a Szabadság téri, Bereczky Albertéhez a Pozsonyi úti gyülekezet köthető. A jeruzsálemi Jad Vasem Világ Igaza kitüntetését három nagyszülője is elnyerte zsidómentő tevékenységéért: két nagyapja és Victor Jánosné (született Tildy Erzsébet) – erre máig büszke. Emléküket és hagyatékukat a család ma is gondozza.
Id. Victor Jánosnak (1888–1954) és Bereczky Albertnek, a belmissziói mozgalom két vezéregyéniségének barátságát gyermekeik házassága mélyítette el. Bereczky Albert baloldali érzelmű és szociálisan érzékeny volt, nyíltan felszólalt a zsidóüldözés ellen, és tevékenyen részt vett mentésükben. Később – az ugyancsak a család kötelékébe tartozó református lelkész – Tildy Zoltán hatására a Független Kisgazdapártban vállalt politikai szerepet, majd Rákosi Mátyás akaratából dunamelléki püspök lett. Bereczky, aki a kényszerrel lemondatott Ravasz László helyét vette át Victor János főjegyző támogatásával, életének ebben az időszakában hozta meg legvitathatóbb döntéseit. Ezek a határozatok az egyházi életet külső nyomásra centralizál
A népes rokonság az olimpiai játékok éveiben tartja találkozóit. A több mint százötven tagú família összetartása kivételes – különösen, hogy a rendszerváltás előtt senki sem disszidált közülük, noha mostanra már többen külföldön élnek.
Az olyan rokonoknak köszönhetően, mint a tizenegy gyermekes Victor János és a tizenhét gyermekkel megáldott Victor István, nem kis feladat az ilyen alkalmak megszervezése. Ez éveken át a zeneszerzőre hárult, aki 1946 óta ugyanabban az utcában él Kissvábhegyen, és sohasem akarta hosszabb időre elhagyni otthonát.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!