Miért fontos minden évben külön felhívni a figyelmet a látás megőrzésére? Mi az idei világnap legfontosabb üzenete?

A szemünk a legfontosabb érzékszervünk: a külvilágból érkező információk kilencven százalékát ezen keresztül szerezzük. Ezért a látás csökkenése, elvesztése mindenkit különösen érzékenyen érint. A látás világnapját minden október második csütörtökjén tartjuk, sőt, Magyarországon az egész hónapot ennek az ügynek szenteljük. Ilyenkor optikai szaküzletekben ingyenes látás- és szemüveg-ellenőrzést, szaktanácsadást is nyújtanak, szemorvosok segítségével betegségeket szűrnek ki.

A legfontosabb üzenet számomra idén a digitális eszközhasználat veszélyeire vonatkozik. A telefon, a tablet, a számítógép túlzott használata kiszárítja a szemet, hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Ázsiában ma már a fiatalok kilencven százaléka rövidlátó – ez intő jel számunkra is.

Melyek a leggyakoribb szembetegségek, amelyekre oda kell figyelnünk?

A WHO szerint világszerte kétmilliárd embernek van látásproblémája, ebből egymilliárd megelőzhető lenne. A leggyakoribbak a fénytörési hibák – rövid- és távollátás, öregszeműség –, ezek nyolcvannyolcmillió embert érintenek. A szürkehályog még ennél is gyakoribb: kilencvennégymillió beteget tartanak nyilván, de szerencsére jól operálható. A zöldhályog és a makuladegeneráció már nagyobb probléma: mindkét betegségben nyolc-nyolc millió ember érintett, egyik elváltozás sem gyógyítható meg teljesen, legfeljebb lassítható a folyamat. Muszáj szót ejteni a világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb cukorbetegség okozta szemszövődményekről is. Ezek csak akkor kezelhetők, ha a vércukorháztartás rendezett. Életmóddal sokat tehetünk: a mediterrán étrend, a dohányzás elhagyása, a mozgás, valamint az alapbetegségek – magas vérnyomás, magas koleszterinszint, a már említett diabétesz – karbantartása mind alapvető.

Ön a szaruhártyabank vezetője is. Mit érdemes tudni erről az intézményről?

Egyes szaruhártyabetegségek gyógyszerekkel nem gyógyíthatók: ilyenkor a heges vagy kóros görbületű hártyát át kell ültetni. Ehhez elhunyt személyekét gyűjtjük be, szigorú vizsgálatok után. Ha alkalmas, tíz–tizennégy napig tárolhatók, ez idő alatt kerülhet sor a transzplantációra. Sajnos az elmúlt években visszaesett a szaruhártya-átültetések száma, ezért fontos felhívni a figyelmet a szerv- és szövetadományozás fontosságára. Minden átültetés egy ember látását adja vissza.

Milyen tévhitekkel találkozik a szemészetben?

Több is él a köztudatban. Ilyen például, hogy sötétben olvasni káros: nem az, de jobban elfárad tőle a szem, ezért nem ajánlom. A másik, hogy a sok sárgarépa javítja a látást: valóban fontos A-vitamin-forrás, de önmagában nem oldja meg a problémákat. Ugyancsak elterjedt, hogy a szemtornától élesebben fogunk látni: ez nem igaz, legfeljebb a digitális eszközök okozta fáradtság ellen jó, de a szemüveget vagy kontaktlencsét nem helyettesíti.

Az orvosi technológia folyamatosan fejlődik. Melyek a legjelentősebb újítások a szemészetben?

A diagnosztikában forradalmi eszköz az optikaikoherencia-tomográf, az OCT. Ez lézeralapú készülék, amellyel háromdimenziós képet készíthetünk a szem érintése nélkül, mikrométernyi pontossággal. A sebészetben egyre kisebb nyílásokon keresztül dolgozunk, a sebeket sokszor varrni sem kell, így gyorsabb a gyógyulás.