„Ti vagytok a világ világossága!” – fogadta az ifjúsági napra érkezőket a Máté evangéliumából származó Ige a díszterem LED-falán. Vajon hányszor hallottuk már ezt gyermek-istentiszteleti alkalmakon, hittanórákon, prédikációkban? Számtalanszor olvastuk már a Bibliában is. Milyen gyakran kell magunkat újra és újra emlékeztetni erre a Jézustól kapott identitásra? Bár rendszerint küldetésként, feladatként, misszióként tekintünk erre, a Szentírásban ez mégsem felszólítás, hanem kijelentés. Ti vagytok a világ világossága.

Az ifjúsági nap délelőttjén a középiskolásokat várták a szervezők. Somogyi Péter, az egyházkerület lelkészi főjegyzője köszöntötte a fiatalokat és az őket elkísérő pedagógusokat: – Nagyszerű lehetőség az, hogy Isten készít olyan találkozásokat, amelyek mélyek, őszinték és hosszú távon meghatározók. […] A Jézussal való találkozás egészében megváltoztatja az életünket – az enyémet is megváltoztatta. A céljaimat, a lehetőségeimet, a terveimet – ami a legnagyobb öröm, amelyet most elmondhatok nektek.
– Otthon vagytok – folytatta a köszöntések sorát Veres Sándor, az egyházkerület főgondnoka.

– A játék az Isten által adott szabadság része, amely által megismerjük egymást, és épül közöttünk a bizalom. Kívánom, hogy érezzétek meg a játék örömét, örüljetek egymásnak – bátorította Pál apostol levelei alapján a fiatalokat. Az igehirdetésre hangolódást a Lónyay Utcai Református Gimnázium hittanoktatója és diákjai dicsőítése segítette. Az alkalomra régebbi és új stílusú énekeket is választottak. Jó volt hallani, hogy a gimnazista fiatalok örömmel kapcsolódnak be az éneklésbe.

ELREJTSEM-E FÉNYEMET?

Nemes Vitold, a Károli Egyetemi Lelkészség (KEL) egyik szolgáló lelkipásztora hirdette az Igét a János evangéliuma 12. részének alapján. – A sötétség nem képes kioltani a fényt. A sötétségnek nincs semmilyen hatalma a világosság felett. Egyvalamit viszont befolyásol: azt, hogy te meddig látsz. […] A sötétség ma is itt van velünk és veletek is. De Jézus világosságként jött, és ami a legfontosabb, megmaradt világosságnak lenni – mondta igehirdetésében a lelkész, és kiemelte, hogy az életünk számos területén a sötétségben járhatunk, akár észrevétlenül is. De ha valóban találkozunk a világossággal, és közel engedjük magunkhoz, akkor az nem áll meg rajtunk, hanem világít tovább másoknak is. Ez a fény az Atya szeretetéből fakad. Ennek ellenére a sötétség nem szűnik meg a világban, de Jézussal átjárható!

EGYETEMI MISSZIÓK

A rövid istentisztelet után Czikó Györgyi, a Dunamelléki Református Egyházkerület ifjúsági referense különböző állomásokra hívta a középiskolásokat. Nyolc-tíz fős csoportokban járhatták végig a missziós szervezetek standjainak programját. Az érettségire készülő fiatalok betekintést nyerhettek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara hallgatói önkormányzatának életébe, az egyetemi lelkészség mindennapjaiba, missziójába. A kar színes programokkal, irodalmi kávézóval várta az érdeklődőket.

Lehetőség nyílt a mérnökmissziót és a Szentírás Szövetséget is közelebbről megismerni. Az SDG Református Diákmozgalom „Jézus asztalához” ültette a hozzájuk betérőket, amelynél a fiatalok megfogalmazott érzéseire igei buzdítással, bátorítással szolgáltak. A Református Fiatalok Szövetsége és a Bárka tábor mozgalmas játékokkal készült, felhívva a figyelmet az önkéntesség lehetőségére és fontosságára. A középiskolásokat foglalkoztató mélyebb témákban is elmerülhettek az érdeklődők a Semmelweis Misszió és a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió termeiben. Az előbbinél a szexuális tudatosság témakörére helyezték a hangsúlyt, a másiknál a szenvedélybetegség kialakulását járták körbe.

„BOCSÁSSATOK MEG!”

A találkozó végén Mikola Borbála, a KEL egyetemi lelkésze zárta a hivatalos programok sorát. Megállt a levegő, amikor beszédében ehhez a részhez ért: „...ez miattunk van, bocsássatok meg nekünk!” A több száz fős diáksereg néma csöndben hallgatta a lelkész szavait. Mikola Borbála első éves egyetemistáktól kapott válaszokat olvasott fel arra a kérdésre, mi a véleményük a Bibliáról. A számos negatív visszajelzés után így folytatta:

– Ha ez a véleményetek, akkor ez miattunk van. Miattunk, egyházi emberek miatt, hittantanárok, lelkészek miatt. Olyanok miatt, akik azt állítjuk, hívők vagyunk, Krisztus követői vagyunk, és ti azt mondjátok, hogy ez nem látszik – vallotta meg. Kiemelte, mennyire nehéz az egyházi intézményben tanulóknak, hiszen akarva-akaratlanul mindennap hallanak az Igéről. És ha nem releváns, nem kapcsolódik az életükhöz, akkor csak elfáradnak benne és elidegenednek tőle. Felhívta a diákok figyelmét, hogy Isten emberként kezel bennünket.

– Olyanokként, akikkel úgy akar kapcsolódni, mint ahogy mi emberként kapcsolódunk egymáshoz. És ebben a hatalmas zajban, amely körülvesz bennünket, azt várjuk Istentől, hogy ő is versenyezzen a figyelmünkért – mutatott rá az intézményi lelkész. A középiskolások találkozója a kollégium aulájában közös ebéddel zárult.

IFITALI

Délután öt órára várták az egyházkerület gyülekezeteinek ifiseit. A nagy létszámra való tekintettel négy helyszínen gyűltek össze: a Ráday Ház mellett Gazdagréten, Kecskeméten és Pakson is találkozhattak egymással a fiatalok, összesen közel kilencszázan. Czikó Györgyi ifjúsági referens köszöntötte az egybegyűlteket, külön azokat, akik délelőtt is jelen voltak. Rövid ismerkedős játékkal indult az este, amely az összes vendéget megmozgatta, majd a Refisz Band vezetésével énekeltek a résztvevők, a legkisebb ötödikesektől egészen az egyetemistákig. Ezután az online térben kapcsolódtak össze a különböző helyszínek, így az ott lévők betekinthettek abba, hogyan zajlik az ifitali az egyházkerület különböző pontjain, és láthatták, mekkora közösséghez tartoztak aznap este.

Tikász Ábel, a Budapest-Klauzál Téri Református Egyházközség lelkipásztora imádsággal vezette be a gondolatait. Isten Igéjét a Máté evangéliuma 5. fejezetének 14–16. versei alapján hirdette az ifjúságnak. Arról beszélt, mennyi elvárást aggatnak ránk, különösen a fiatalokra. És ezeket a magunkévá tesszük, számos olyan elvárást támasztunk saját magunknak, amelynek nem tudunk, de nem is kell megfelelnünk.

– Jézus látja rajtunk a visszatükröződő fényt, hiszen kijelenti: „Ti vagytok a világ világossága.” Ezt a Mester elsődlegesen a hegyi beszédben fogalmazta meg a tanítványainak. Úgy is mondhatnám, a követőinek címzi ezt a mondatot. Bennünk látja a fényt, bennünk látja a világosságot. És ez már több annál, hogy Isten teremtményei vagyunk. Ez annál mélyebb kapcsolódási lehetőség – fejtette ki az igehirdető.

Kiscsoportos beszélgetések következtek. A regisztrációnál a korosztály szerinti csoportbeosztás mellett arra is figyeltek a szervezők, hogy mindenkinek legyen a csoportjában olyan valaki, akit ismer, akihez tud kapcsolódni. Ez lényeges szempont, mert jelentősen megkönnyítette a kialakuló beszélgetéseket, amelyeket csoportvezetők az igehirdetés vázlata alapján tereltek, és amelyek az életkori sajátosságok, az érdeklődési körök és a hitbeli érettség változatossága miatt mindenhol más-más irányt vettek.

Milyen elvárások vesznek körül? Mennyire látod Jézus fényét kibontakozni az életedben? Mi kellene ahhoz, hogy olyan lehetőségként tekintsünk a világra, amelyet beragyoghatunk Jézus fényével? – hangzottak el a kérdések. Sokat lehet épülni az ilyen beszélgetésekből egymás által. A vacsorára mindenki a kiscsoportjával érkezett, így az asztaloknál még több lehetőség nyílt az ismerkedésre. Az ifjúsági találkozó végén, egészen tíz óráig, két program közül választhattak a fiatalok. A díszteremben a dicsőítésbe csatlakozhattak be, amelyet a Refisz Band vezetett, illetve a Kálvin teremben lelkipásztoroktól kérdezhettek az érdeklődők: a bibliaolvasás nehézségeiről, az imádkozás lényegéről és az ígéretekről folyt a beszélgetés.

Ráday gyülekezeti nap, idén Dunaszentgyörgyön

Csaknem ezer református hívő gyűlt össze Dunaszentgyörgyön a Ráday gyülekezeti napon, amelyet a Délpesti és a Tolnai Református Egyházmegye szervezett. Az egész napos találkozón igei alkalmak, pódiumbeszélgetések, kulturális és családi programok, valamint közös étkezés erősítette a közösséget.

Az istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdette az Igét, hangsúlyozva: nem érdemeink, hanem Isten szeretete tart meg bennünket. – Ez a szeretet hoz össze, formál közösséggé és alakít át – emelte ki.

A nap során különböző generációk osztották meg gondolataikat arról, mitől maradunk reformátusok. A beszélgetésekben a hitelesség, a személyes példamutatás és a gyülekezet fontossága került előtérbe. Többen figyelmeztettek arra, hogy a jólét és a digitális világ kihívásai között a hit megőrzéséhez tudatos lelki építkezésre és közösségi felelősségvállalásra van szükség.

A résztvevőket kulturális és gyermekprogramok is várták, a templomdombon helyi zenekarok és hagyományőrzők léptek fel, a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt. Külön kiállítás mutatta be a gályarab prédikátorok történetét, valamint Hegedűs Loránt püspök életművét.

A nap a Four Bones Quartet koncertjével és közös imádsággal zárult. – Egy szívvel, lélekkel átitatva ennyi gyülekezetből is lehet egyetlen közösséget teremteni – fogalmazott Rácz József tolnai esperes. Takaró András délpesti esperes zárszavában a közösség erejét és a találkozás örömét emelte ki mint az egyház megújulásának forrását.

A résztvevőket kulturális és gyermekprogramok is várták, a templomdombon helyi zenekarok és hagyományőrzők léptek fel, a gyerekek kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. Külön kiállítás mutatta be a gályarab prédikátorok történetét, valamint Hegedűs Loránt püspök életművét.

A nap a Four Bones Quartet koncertjével és közös imádsággal zárult.

– Egy szívvel, lélekkel átitatva ennyi gyülekezetből is lehet egyetlen közösséget teremteni – fogalmazott Rácz József tolnai esperes. Takaró András délpesti esperes zárszavában a közösség erejét és a találkozás örömét emelte ki mint az egyház megújulásának forrását.

Forrás: Parokia.hu