„Közel került hozzám a kultúra és a társadalom sok működési módja, folyamata. Megtaláltam az empátia mágikus hullámhosszát, amelyen át nagyon sok emberhez úgy kerülhettem közel, hogy sokat, lényegeset tudtam segíteni nekik. A kommunikáció is mágikus eszköz, amely révén alakítóan lehet belépni a pszichoszociális világba” – fogalmazott Buda Béla (1939–2013) önéletírásában. A néhai pszichiáterprofesszort, aki több tudományágban is maradandót alkotott, Barátossy Jenő, a Károli Gáspár Református Egyetem akkori főtitkára kérte fel arra 1997-ben, hogy az intézmény Bölcsészettudományi Karán (BTK) hozza létre a kommunikáció tanszéket. Buda Béla a megbízást teljesítette, hozzáértő és elhivatott munkatársakat vett maga mellé, így 2000-ben egyházunk egyetemén is elkezdődhetett ezen a szakon a képzés.

Az ezredforduló idején még csak hétéves bölcsészkar olyan szakkal gyarapodott, amely a gyakorlati életben és a munka világában is használható ismereteket tudott és tud nyújtani a fiataloknak. „A közvetlen emberi kommunikáció fogalomköre és elmélete mind nagyobb teret nyer az utóbbi években a társadalomtudományokban is” – fogalmazott Buda Béla a Közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei címmel a hetvenes években megjelent munkájának első kiadásában. A kommunikáció kutatása, elemzése, elméleti és gyakorlati ismereteinek megfelelő átadása ma is aktuális.

Az elmúlt negyedszázad eseménydús éveket hozott a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék életében. A kezdeti nehézségek közepette is erőt jelentett az intézmény munkatársainak az egymást segítő légkör, valamint az is, hogy a tanszéki iroda, a tantermek nem csupán a munka terepeit, hanem az együttlét helyszíneit is jelentették. Ezen az sem változtatott, hogy az évfolyamokra idővel egyre több hallgató jutott be, akiket nemcsak a jó közösség, a kitűnő tudásátadás, hanem – egyebek közt – a folyamatosan fejlesztett tanstúdió is vonzott és vonz ma is.