Asztalközösség: mézeskalács
A legtöbben nemcsak enni, de sütni, díszíteni, dekorációként használni is szeretjük a mézeskalácsot. Minden évben alig várom a novembert mint a szezon kezdetét... Szeretem, hogy amikor sül, az egész lakásban – ahogy a kis Vuk mondta – szép illatokat érzek. A legjobb mégis a dekorálás és az a pillanat, amikor valakinek egy kávé vagy tea mellé örömet szerzek vele. Az évek alatt sok receptet kipróbáltam, de ez lett a kedvencem: a hűtőben napokig eláll a kisütés előtt, és sokáig puha marad.
HOZZÁVALÓK:
- 30 dkg liszt
- 10 dkg porcukor
- 1 tk szódabikarbóna
- 10 dkg vaj (elhagyható, ha csak dísznek szánjuk a süteményt)
- 3 ek méz
- 1 db L-es egész tojás
- 0,5 csomag mézeskalácsfűszer (ízlés szerint)
ELKÉSZÍTÉS:
A száraz összetevőket alaposan összekeverjük, a vajat a mézzel lassan melegítjük, amíg egyneművé nem válik. Hozzákeverjük a tojást, és az egészet egybegyúrjuk a száraz összetevőkkel. Nem kell pihentetni, de ha előtte lehűtjük egy kicsit, könnyebben kezelhető, hűtőben akár öt napig is eláll a begyúrt tészta.
Három-öt milliméter vastagra kinyújtva sütőpapíron 175 fokra melegített sütőben hét-nyolc percig sütjük – de ez függ a sütőtől. Az illatáról érezni, amikor már jó. Ebből az adagból 25-30 közepes forma jön ki. Amikor duplázom a mennyiséget, a második tojásnak csak a sárgáját adom hozzá, a fehérjét a díszítéshez mentem el.
Lezárt dobozban hetekig puha marad, így előre is elkészíthető!