A mostani ülésszakon is hangsúlyozta, hogy a Zsinat ne csak jogalkotó, hanem tanító testület is legyen. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?

Már régóta kifogásolom, hogy a Zsinati üléseken csak a jogi és szabályozási kérdések kerülnek elő. Természetesen ezek fontosak, hiszen a Zsinat egyik funkciója a törvényhozás, ugyanakkor mindenekelőtt tanító testület is, amelynek érdemi, tartalmi kérdésekkel kell foglalkoznia. Ez különösen jelentőségteljes akkor, amikor a világi sajtótól folyamatosan kapjuk a megkereséseket, és ezekre felelősen, teológiailag megalapozott módon szeretnénk reagálni.

A lelkészi elnöki beszámolómban hangsúlyoztam: nem engedünk a nyilatkozatkényszernek, ugyanakkor dolgozunk azon, hogy megjelenjenek átgondolt, hitvalló állásfoglalások. Ehhez azonban elengedhetetlen lehet a Zsinat tanítói munkája, amely tartalmi hátteret és megalapozást adhat ezeknek a nyilatkozatoknak. Idén tavasszal vezettük be először, hogy az ülés nyitónapján tanítói részt iktattunk be, és ezt meghatározott tematika mentén szeretnénk folytatni. Biztatónak találtam, hogy a mostani ülésszakon a zsinati tagtársak felbuzdultak: sok kérdést tettek fel, hozzászóltak a tanítói blokkhoz, valódi eszmecsere alakult ki. Ez a közös gondolkodás adja azt a tartalmi alapot, amelyre a vezetőség hitvalló nyilatkozatai épülhetnek.

Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket most készít az egyház?

Több folyamat is zajlik. A lelkigondozói, illetve gyónási titokról szóló nyilatkozatunk már a parlament elé jutott, hiszen a törvényjavaslathoz a történelmi egyházak véleményét is kikérték. A Református Egyházak Világközösségének idei thaiföldi nagygyűlésén – amely a világ református egyházainak legmagasabb döntéshozó fóruma – több vitás kérdés is felszínre került, amelyekben nekünk hitvallóan kell megszólalnunk.

A konferencián elhangzott például, hogy a misszió egyenlő a társadalmi igazságossággal, a résztvevők nem jutottak ennél tovább. Számunkra azonban ennél sokkal több: Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése. Ezekkel kapcsolatban már elkészült az állásfoglalás vázlata, végleges formája azonban csak februárban születhet meg, amikor a találkozó dokumentumai hivatalossá válnak. Az eutanáziáról is készült már anyagunk, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházai dolgoztak ki Fazakas Sándor professzor vezetésével. Mindez jól mutatja, hogy a tanítói munkánk gyakorlati következményekkel jár.

Ezeknek az eredményeknek a szélesebb egyházi közösség számára is hozzáférhetőknek kell lenniük: a zsinati üléseken elhangzó előadásokat a ciklus végén kötetbe szerkesztve publikáljuk. Emellett másik kiadvány is készül, fotókkal, magyar és angol nyelven, amely a református egyház szolgálati területeit mutatja be. Már közel száz országos szervezetet gyűjtöttünk össze a szolgálati ágainkból.