„Három erő, csupáncsak három erő van a földön, amelyek képesek örökre legyőzni és rabul ejteni e tehetetlen lázadókat, épp a boldogításuk végett – ezek az erők: a csoda, a titok és a tekintély.” Az idézet Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből való, amelyben az egyik főszereplő, Iván Karamazov egy Sevillában, a tizenhatodik században, az inkvizíció legszörnyűbb időszakában játszódó, elképzelt történetet mesél testvérének, Aljosának. A történetben Jézusnak „kedve támadt megjelenni, ha csak egy pillanatra is, az őt gyermekien szerető nép között”. A csodától meghatódott sokaságot azonban az odaérkező, tekintélyes agg inkvizítor lecsendesíti, majd számonkéri a Megváltót, amiért hajdan a pusztában való kísértéskor elvetette a fent említett három hatalmi erőt, amely előtt az ember örökre térdet hajthatna.