Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A Kárpát-medence már romos, elhagyott vagy összedőlt magyar keresztyén templomainak állítana emléket a Hegyszentmiklósi Református Egyházközség. Körkápolnát építenének. – Tervünk, hogy a kápolna mellett felállítjuk a Kárpát-medence legmagasabb kopjafáját – tudatja Árus László lelkész.

Nemzetünk egy része a határainkon túl kényszerül élni. Önmagával határos ország vagyunk. Mégis felemelő érzés, hogy a határon az ország ér véget, a nemzet nem. Az elmúlt száz évünk is arról szólt, hogy különböző érdekek megpróbálták szétszakítani népünket. Körülöttünk hét másik országban kétmillióan beszélnek, gondolkodnak magyarul.

Mire kiderült, hogy megtarthatók a ballagások az iskolákban, addigra a gimnazisták többségét már elbúcsúztatták, de az általános iskolák és óvodák nagyobb részében megtartják a végzős diákok búcsúztatását tanév végén. Egyházkerületenként egy-egy intézményt kérdeztünk arról, ők hogyan engedik útjukra a végzősöket.

Az Istentől való legnagyobb áldásnak az alkotásra való hajlam mellett népes, szép családomat tekintem. Ez már egymaga elegendő igazolás arra nézvést, hogy nem éltem hiába – tudatja a Kossuth-díjjal kitüntetett Vári Fábián László költő.

... olvastam történetet minap az interneten, amely Amerikában esett meg egy hideg vasárnapon. Gyakran sok hosszú prédikáció nem ér annyit, mint az ilyen illusztráció. Mélyebb átélésre késztet minden szónál. Nemcsak a gyülekezet számára hatásos, hanem a lelkésznek is, aki beöltözik a nyomorult szerepébe.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az utolsó istentiszteletet 2018 karácsonyán tartották műemlékvédettség alatt álló Dunapataji Református Templom építményében, azóta dicsőítő énekek helyett különböző felújítási munkálatok zaja hangzik az évszázados falak között. A feltárt építészeti emlékek láthatóvá tétele több szempontból is megnehezíti a templom rekonstrukcióját.

A vasárnapi úrvacsora az öröm pillanata. A gyülekezeti testvérek együtt emlékeznek Jézus Krisztus áldozatára, aminek örvendezhetünk, hiszen ő feltámadt. Az összes bűnünket a lábai elé tehetjük, és a megbocsátásának ígéretével vehetjük a szent jegyeket – nem kell lehorgasztott fejjel eljönni az úrvacsorai asztaltól, hanem örülhetünk neki.

Ma már szinte közhely, hogy a keresztyénség a legüldözöttebb vallás a világon, immár Európában is. Az iszlamista terrorcselekmények mellett egyre gyakoribb a szélsőbaloldali, liberális, ateista keresztyénellenes gyűlölködés, uszítás, diszkrimináció.

Sokan félünk az időtől, mert ha éveink elmúlnak, az az öregség és a halál rémével fenyeget. „Az idők gonoszak, ezért áron is megvegyétek az alkalmakat” – írja Pál apostol. „Még nem jött el az én órám” – mondja Jézus a kánai menyegzőben, Máriának, mert jól tudta, hogy mikor minek van itt az ideje.

III. Ferdinánd nemeslevelet adott Medgyesi Pálnak, nagyra becsült puritán szerzőnknek. Az okirat tartalmát 1643. február 11-én, a Szatmár vármegye azonos nevű városában tartott nemesi közgyűlésen hirdették ki. Medgyesi Pál a hivatalos kihirdetés után sem élt a császártól kapott nemesség jogával nem vette fel a „Medgyessy” családnevet.

A zeneszerző, karnagy, orgonista, zenetanár tavaly március 31-én, élete nyolcvanadik évében tért haza Megváltó Urához. Talán a legnagyobb zenei alkotása volt 2005-ben a Budapesti Református Theológiai Akadémia megalakulása 150. évfordulójára komponált Károli-kantáta.

Ott ültek a parton a halászok, javítgatták a hálóikat, és beszélgettek, viccelődtek, ugratták egymást. Persze csak azoknak volt ilyen jó kedvük, akiknek valamirevaló fogás jutott az éjjel. Simon semmit se fogott egész éjjel, míg Sóhám több mint száz halat kihalászott. Sóhám éppen oda akart szólni Simonnak, mikor meglátta Jézust közeledni.

– Szerintem a mai, információban gazdag világban a jó prédikáció legfőbb ismérve: nem lehet unalmas. Ezen túl persze legyen személyes, a gyülekezethez illő és időszerű, emberi hangon megszólaló, a Szentlélektől áthatott. Ez utóbbit nem lehet kikényszeríteni, de lehet érte könyörögni. A Lélek az, aki megelevenít, élővé teszi a holt betűt, személyessé az igehirdetést.