Jelképeink története szépen beleillik az eszmetörténetekbe, a politikai közbeszéd változásaiba. Legjobb példa erre a galamb, amely egykor a Szentlélek jelképének számított az európai képzőművészetben, a második világháború hatására a béke jelképe lett. Néhányan emlékszünk még gyermekkorunkból, ahogy a békegalamb a gyerekszájakon hamarosan békagalamb lett. A politikailag motivált jelképválasztások hamar elévülnek. Úgy tűnik, a közösségi média ebben is felgyorsít folyamatokat, így némelyik jelkép olyan nagy divattá válik pillanatokon belül, hogy a kioltódás, a megunás, az elfordulás rövid idő alatt bekövetkezik.

Ebben reménykedem a szivárvány kapcsán. Hiszen látjuk, hogy mint jelképet most épp kisajátították politikai és világnézeti csoportok. Miközben nekünk, keresztyéneknek a szivárvány a Szentírás tanúsága szerint az Istennel kötött szövetség jele.