„Na bisztrav”, azaz: „Nem felejtünk” – ez volt annak a csendes főhajtásnak a mottója, amely egyszerre állított emléket a második világháború során elhurcolt és meggyilkolt magyarországi cigányoknak, illetve kívánta előmozdítani a népcsoportok közötti megbékélést.

Az Országos Református Cigánymisszió 2019 óta szervezi a megemlékezéseket, idén a Kecskeméti Református Egyházközség által működtetett tanoda udvarán gyűltek össze az esemény résztvevői.

A tanodás diákok versekkel és a kecskeméti cigányváros történetéről előadott prózával szóltak a szívekhez, de az egybegyűltek megismerték a városban élő roma közösségek hosszú és színes történetét is. Az esemény történeti háttérbe helyezését segítették a Varga Ágota 2000-es, Porrajmos című dokumentumfilmjéből vetített részletek.

A megemlékezés igei szolgálatát Bán Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese látta el. – Először a Jeremiás siralmairól szóló könyvet akartam fellapozni, hogy ezzel emlékezzünk a szörnyűségekre, de arra jutottam magamban, hogy jobb lenne olyan evangéliumi szakaszt előhozni, amely biztatást ad és Jézus Krisztusra mutat – fogalmazott a lelkipásztor, aki a kánaáni asszony történetét olvasta és magyarázta.

– Ez a megemlékezés tulajdonképpen az elmúlt hétvégén Kecskeméten szervezett Kiengesztelődés a Népek Között szeminárium záróakkordja volt – mondta Gondi Ferencné, a Kecskeméti Hajnalcsillag Tanoda háziasszonya.

– Fontos, hogy a sebeinket Krisztusban fel tudjuk tárni, és ne a bosszú uralja az életünket, hanem a békés együttélés és Jézus követése - tette hozzá. A holokauszt roma áldozatairól való megemlékezést Bán Béla esperes és Kuti József kecskeméti református elnöklelkész, illetve Kis János evangélikus lelkész imádságai és áldásai zárták.