Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Eucharisztia = hálaadás. A hála köszönetnyilvánítást jelent, isteni ajándék. Biblikusabban így fogalmazhatunk: a hála az Istenben és ajándékaiban való tudatos/ított és kifejezésre is juttatott öröm. „Mid van ugyanis, amit ne kaptál volna?” (1Kor 4,7) „Ha pedig úgy kaptad”, miért nem vagy hálás? Az Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán jártunk utána a hála emberileg kutatható vonatkozásainak.

„Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása. Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek.” (Jak 1,16–18)

Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Budapestre. A kongresszust lezáró úgynevezett statio orbis, vagyis a városért és a világért bemutatott szentmise hagyományosan a katolikus rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye. A katolikus egyházfő a szentmise előtt találkozott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának delegációjával is.

A Szatmár Határok nélkül református találkozó ünnepi istentiszteletén Fekete Károly a 90. zsoltár 16. és 17. verse alapján úgy fogalmazott: – Vágyunk méltóságot adó tettekre, vágyunk rá, hogy Isten jóindulatot tanúsítson irántunk, és vágyunk arra, hogy maradandót tudjunk alkotni.

1981 novemberében a Berekfürdőn iszákosoknak rendezett első konferencián alakult meg a Református Iszákosmentő Misszió (RIM), amelynek titkára Siklós József lett. Idén a negyvenedik évforduló alkalmából Tahitótfalun tartottak megemlékezést a gyógyultak, akik közül néhányan tanúságtételt tettek. Némethné Balogh Katalin, misszióvezetővel beszélgettünk.

Legyen bátorítás a zsoltáros imádsága: „Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim! Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!” (Zsolt 25,2–3) A kísértésekben, a gonosszal való küzdelemben tehát védelmez minket a szégyenérzet, hogy el ne tántorodjunk a jótól, emberi kapcsolatainkban és hitvallásunkban.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

„1989 decemberében a temesvári református gyülekezet hősies helytállásával kitört a romániai forradalom. Ez a Ceausescu-féle diktatúra leverését jelentette. Ezek után az események után mindkét kerület – a királyhágómelléki és az erdélyi is – visszanyerte korábbi nevét. Tőkés László temesvári lelkész választott püspöke lett az Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek”

,,Az egyháznak az egyénre, az emberre kell összpontosítania, minden körülményt ennek kell alárendelni, nem elfeledkezve arról, hogy az emberért folyik a harc minden színtéren." - mondta Andrzej Tomkó, a wroclawi Pápai Teológiai Fakultás intézetvezetője az évente megrendezett lengyelországi Economic Forum konferenciáján.

Annak érdekében, hogy a Bárka történetét minél többen megismerhessék, a tábor szervezői és a film alkotói szeptember 25-én 20 órától filmbemutatóval egybekötött online támogatói estre hívnak minden kedves érdeklődőt. Az élő közvetítés a Bárka tábor és a shoshine.hu közösségi oldalain, a YouTube videómegosztó csatornán, valamint a film.barkatabor.hu oldalon lesz ingyenesen követhető.

„Nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16) – Bebizonyosodott ebben az esetben is. Minden próbálkozásuk csődöt mondott, amikor egy váratlan pillanatban, egy kerületi ünnep alkalmából az új polgármester megszólította a lelkipásztort: – Még mindig szeretnének óvodát nyitni?

Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon” – tanította Jézus már a kapernaumi zsinagógában (Jn 6,54– 56). Ezt ma sem könnyű felfogni, mert az eucharisztia, az úrvacsora misztérium, az Úristen titka.

Tiszavasvári református templomának története a 13. századba nyúlik vissza, amikor a mesterségesen emelt dombon kőtemplom épült. Ez az egyhajós francia-román stílusban épült templom, amelyet temető vett körül, a 16. században került a kálvini hitre tért egyházközség birtokába.

Amikor a 16. század közepén megalakult a magyar református egyház, akkor szükség volt további lelkészképző intézményekre. Ezek részben a kollégiumok voltak, például Debrecenben, Sárospatakon, Gyulafehérvárott. Az ott szerzett végzettség elég volt arra, hogy kisebb eklézsiákban dolgozzanak lelkészként, de szükség volt képzettebb emberekre is. Magyarországon viszont nem volt egyetem, ezért a tehetséges diákokat kiküldték Wittenbergbe.

Már közeledett a páska, de az árpa nem nagyon akart kalászt mutatni. Pedig ilyenkor már kezdődik az árpa első aratása. Nem véletlenül nevezték a régiek Ábib hónapjának, ami azt jelenti: kalász. De most még zöldek voltak a kalászok, nem igazán akart beérni a gabona.

Az Immánuel Otthon és Iskola a Debreceni Református Nagytemplomi Egyházközség fenntartásában működik immáron harminc éve. Korábban egy helyszínen, a Pacsirta utcai épületben várták a tanulókat. Ám a fejlesztési lehetőségek gyarapodásával és az intézményt megkereső családok számának növekedésével egyre sürgetőbb lett a bővülés, amely most valósulhatott meg.

Mindig próbatétel az új nemzedékekkel foglalkozni, hiszen lépést kell tartani velük, feladatok elé állítanak, formában tartanak. Ösztönöznek, hogy új témákkal foglalkozzak, újragondoljam a mondanivalómat. A fiatalokkal nem lehet belekényelmesedni a szolgálatba, el kell engedni a megszokott frázisokat. Csak akkor távolodnak az egyháztól, ha az is távolodik tőlük.