Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Egyre többen kezdenek „észhez térni”: kérik az oltást. Szomorú volt látni, sokaknak nem természetes, hogy másokra is gondolva beadassák a védőoltásokat. Fekszik az osztályon több gyermek, akinek a kísérő szülője sajnos nincs beoltva – mondja Czelecz Judit, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezetője.

A diakónia azon az alázatos felismerésen keresztül valósulhat meg, hogy mi magunk sem különbözünk a tőlünk segítséget váróktól. Csupán mások a nehézségeink. Annak a felismerésnek a tükrében, hogy Isten eszközei lehetünk az ő gondviselő munkájában és törődésében, már nem is láthatjuk másként a segítségnyújtást.

Senki sem születik bűnözőnek, de azzá válhat a környezetében tapasztalt szeretethiány, deviáns minta és erőszak miatt. Ezt a társadalmi problémát láttatja a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban forgatott dokumentumfilm, A Javító. Neg akartam ismerni azokat, akik épp „javulnak”. Kerekes Szabolcs lelkész kíséretében több csoportot meglátogattunk.

A református Novák Katalin családügyi minisztert pártja köztársasági elnöknek jelöli. Ez alkalomból újraközöljük a nemrég vele készült interjúnkat. Miniszterként sokat beszél otthonteremtésről, nekünk lelki otthonát is bemutatta. Ő egyben a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. Hitről, küldetésről és a református nevelésről vall.

Ma is vannak, akik szeretnek úgy okoskodni, hogy megnyilatkozásuk (kinyilatkoztatásuk) messzire eltereli a figyelmet az Igéről. Saját felismeréseikkel vitára ingerelnek, ami kifejezett veszekedésbe és háborgásba csaphat át. Néha saját magukról beszélnek és a maguk alkotta filozófiájukról, máskor kritika nélkül átvett idegen, szektás szellemiséget hoznak be és képviselnek tudatlanul.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A Pápai Református Kollégium 1585-ben már kéttagozatos református főiskolaként működött. Gimnáziuma három évtizede, 1991. szeptember 1-jén indíthatta újra első osztályait, megkezdve akkor a 460. tanévét. A Dunántúl fél évezred óta meghatározó iskolájába járt Petőfi Sándor és Jókai Mór, Orlai Petrich Soma, és itt tanult száz évvel később Csoóri Sándor is.

Kedd esténként Budapesten találkozunk majd, hiszen itt él, tanul a legtöbb magyar fiatal. A kedd estékre már személyesen tudnak eljönni az online térben megragadott fiatalok. Bízunk benne, ezen az alkalmon ráébrednek, hogy naponta szeretnének lelki tartalommal foglalkozni – tudatja Kovács Balázs, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztályának vezetője.

A lelkipásztor mégis meglátogatta őket. Udvariasan fogadták. Hamarosan elhangzott a szülők szokásos kérdése fiukhoz: – Akarsz konfirmálni? – A gyermek azt sem tudta, mit jelent ez, de vagy szimpatikus volt neki a lelkész, vagy mert minden területen eminens tanuló volt, azt válaszolta: – Igen.

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” – olvasható A zsoltárok könyve 90. fejezetében. Válaszként arra a gyakori mentségre is, hogy nincs időnk erre, nincs időnk arra, míg végül nem lesz időnk magunkra, és Istenre sem. Aki előtt ezer esztendő annyi, mint a tegnapi nap, vagy „mint egy őrjárásnyi idő éjjel”.

Kérjük református testvéreinket, lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá az afgán menekülttáborban fedél nélkül maradt emberek megsegítéséhez adományukkal – hív fel Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriuma elnöke.

A legfontosabb szempont az volt: a történelmi, archaikus szöveget úgy alakítsák át a mai olvasók számára is jól érthetővé, hogy a tartalmi részén ne módosítsanak. Gáncs Péter, a Magyar Bibliatársulat elnöke szerint az új kiadás nem leporolása egy muzeális értékű műtárgynak, sokkal inkább értékteremtés.

A Károli Könyvműhely gondozásában megjelent Református templomok 2010–2020 kötet tizenöt hazai templomot mutat be abból a negyvenhétből, mely a vizsgált évtizedben épült. – Az volt a fontos, hogy építészeti szempontok alapján ismertessük a templomokat – mondta a könyvpremier után Ordasi Zsuzsanna, a kötet szerkesztője.

– Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. – Széttárta a karját, és a gyerekek mind odafutottak hozzá. Jésua átölelte, és kezét rájuk téve megáldotta őket. Avi is ott volt Jésua ölelésében, és úgy érezte, hogy valami eddig ismeretlen, mennyei szeretet veszi körül, amely ezentúl mindig vele lesz, a világ végezetéig.

Szenes Hanna emlékművét avatták egykori iskolájában, a Baár–Madas Református Gimnáziumban, az „Üres padok – Állítsunk emléket a holokausztban elpusztított diákoknak!” programban. Egyike volt ő azoknak a zsidó önkénteseknek, akiket a brit hadsereg ejtőernyősként dobott le Jugoszlávia felett, hogy Magyarországon részt vegyenek a zsidók mentésében.

– Sokáig szolgáltam úgy, hogy világi módszerekkel próbáltam meg a fiatalokat megszólítani. Képi és hanganyag, videók és játékok, csoportos és páros feladatok. Ezek fontos dolgok, segíthetnek minket, de a fiataloknak is elsősorban az evangéliumra van szükségük. Arra a jó hírre, hogy Isten szereti őket, ennek pedig örömmé kell válnia bennük.