Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Előfordult, az anya órákon át kínlódott a szülőszobában, kisbabája a gyógyszerek hatására meg sem mozdult, ám az imádság hatásának nem tudott ellenállni: háromnegyed órán belül megszületett – idézi fel Tolnay Lajos, a Budai Irgalmasrendi Kórház vezető főorvosa.

Sajnálatos, hogy korunkban szinte elfogadott az a gondolat: az ember végső jövőjének kérdéseivel, az üdvösség és kárhozat összefüggéseivel, az emberi lét rendeltetésének, értelmének, céljának titkával nem kell már foglalkozni, elég arra figyelni, amit az ember tervez és tesz a közeli jövőre nézve. E rövidre zárt gondolkodás a nem mer szembenézni a nagy kérdés: mi történik velünk abban a tapasztalatban, amit életnek hívunk.

A Biztos Kezdet program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának szavatolása. Prevenciós jellegű: segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek problémáiknak lehető legkorábbi felismerése. A gyermekház átadásán jártunk.

– A zsoltár egyenesen arra biztat: áldjad, én torkom, az Urat. A kimondott szó az áldásban, istendicséretben éri el csúcsteljesítményét – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök a budapesti Kálvin téri templomban tartott istentiszteleten, a Magyar Református Egyház új énekeskönyvének köszöntése alkalmán.

Van, ahol állandó kérdés, hogy hova, mivel menjen el beszerezni az aznapi betevőt, s miből… Ebben segítenek a szeretetszolgálat, a tanyagondnokság munkatársai. Amiben tudnak, ahogy erejükből telik. Mert „akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék!”

Érdemes rendszeresen vizsgálni és elemezni magát a beszédünket, a tartalmát és üzenetét: mit mondtunk, milyen szavakat használtunk, helyesen fogalmaztunk-e? Esténként nézzük meg visszaidézve az eltelt napot: mennyi bölcsességet, kedvességet és együttérzést vagy mennyi szégyenkeznivalót tartalmazott a beszédünk!

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A szatíra kitűnő fegyver Fábián Tibor a kezében, hősei – vagy inkább antihősei – maguk mondják ki önmaguk fölött az ítéletet. Sajátos nézőpontot választ az író a korrajzhoz: a diktátor személyes környezetébe vezet be, ahonnan testközelből láthatjuk azt a világot, amelyet annak idején misztikus aranyködökbe burkolt a nem-ismeret.

Az advent arra is megtanít: a keresztyénség nem a múltba néz, hanem abszolút jövőorientált! Ilyen értelemben a keresztyén hit nem konzervatív, mert nem a megőrzés a feladata, hanem a várakozás közepette hirdetni az eljövendőt. Ettől még őrizzük a megőrzésre méltó dolgokat, leginkább a kijelentést, annak eredeti értelmét és a jó hírt, az evangéliumot, amelyet hirdetnünk kell.

Egyik sem olyan selymesen aranyfényű, ínykímélő és természetes édességű, mint az a dió, amelyiket 1990 őszétől kezdve többször is kaptam ajándékba: Zilahon született, későbbi csurgói „Refi”-igazgató dédapám szűkebb pátriájából, az ugyancsak partiumi Kraszna református parókiájának kertjéből.

Úgy tudjuk, hogy mióta ember létezik, gondolkodó és beszélő lénynek kellett lennie. A Biblia ezt a kinyilatkoztatás révén azzal egészíti ki, hogy az isteni teremtő Ige szintén nyelvi természetű, így az ember e téren mégsem társtalan, sőt, a beszéd képességében önmaga istenképűségének bizonyítékát ismerheti fel.

Az Iszákosmentő Misszió találkozóján Bóka Laci és Ica beszélték el, hogyan jutottak el a mélypontra az alkoholizmusban, és Isten hogyan szabadította meg őket. Az Alagi téri csoportalkalmakat vezető házaspár olyan természeten, közvetlenül adta át velük történteket, mintha szüleinkkel vagy nagyszüleinkkel beszélgettünk volna.

Az V. Budapesti Református Mérnöktalálkozón arról is szó esett, milyen próbatételek elé állította a gyülekezeteket a koronavírus-járvány. Esztergály Előd Gábor lelkipásztor, közgazdász az egyik ilyenként a modernizációt jelölte meg: erre azok a gyülekezetek reagáltak jól, melyek eddig is közvetítették istentiszteleteiket az interneten és melyekben fiatalabb lelkészek szolgálnak.

Lehet, ott kéne imádkoznia gyermekért, a szentélyben – gondolta Jisma, és az idős papra nézett, aki egyre szaporázta lépteit, pedig meredek kaptatón haladtak fölfelé. – Hátha ott meghallgatná az Úr az imádságát. A gazdája után futott: – Uram! Uram! Eszembe jutott valami! Ha most téged választana az Úr, hogy belépj a szentélybe, kérd meg őt, hogy teljesítse a szívetek kívánságát.

Győri L. János irodalomtörténész és Győri Katalin tanár közösen írták a Menekülők c. történelmi drámát, amellyel megnyerték a reformáció 500. évfordulójára kiírt pályázatot. A bemutatón Fekete Károly dunántúli püspök emlékeztett: a darab egyik aktuális és nagy igazsága szerint építeni a jövőt az áldozatok árán vállalt hit által lehet.

– Gyülekezetünk folyamatosan fejlődő, sokszínű, szerteágazó szolgálatot végez, és az a közös cél, hogy az evangéliumot minél több emberhez eljuttassuk. Különleges lehetőség számunkra, hogy 11 fiatal lelkipásztor szolgálhat együtt a negyventagú presbitériummal. A csapatmunka, a közös imádság és együtt gondolkozás része a mindennapoknak.