Quarles életútja gyakran eszembe jut ilyenkor, Bálint naphoz közeledvén, hiszen ez a később híressé vált szerző 1613 februárjában épp e jeles párválasztó ünnep táján kezdett megismerkedni ezzel a műfajjal, Angliában és a távoli Németországban. Akkor még nem képekkel „egybeszőtt”, vallásos versek szerzőjeként, hanem úgy, mint Elizabeth Stuart hercegnő pohárnokainak egyike, Elizabeth és V. Frigyes esküvőjének (a Protestáns Liga e 17. századi csúcseseményének) színes, olykor színpadias londoni, majd heidelbergi forgatagában.

Éppen tizenkét esztendővel később Francis Quarles e szavakkal bocsájtotta útjára képekkel gazdagított, hitépítő verseinek gyűjteményét: „Az embléma nem egyéb, mint néma rejtvény. Ne tévesszük szem elől mindazokat a változatokat, amelyek mind-mind áldott Megváltónkat ábrázolják, számos különböző alakban. Ő a Szentírásban hol a magvető alakjában jelenik meg, hol halászként, hol pedig mint orvos.