Négyütemű kegyelem Isten négyes adventjében
Négyféle adventet ünneplünk advent négy vasárnapján. Mert négyféle advent van, azt is mondhatnám, Isten szeretete és alázata, alászállása négyféle módon nyilvánul meg. Az Atya alázata és alászállása közénk: szeretet! És szeretet a Fiú közénk való alászállása is, mint ahogy a Szentlélek alászállása népe közé is: szeretet. Arról már nem is beszélve, hogy végül a mennyei Jeruzsálem alászállása közénk is kimondhatatlan szeretet lesz az idők végezetén, amikor Isten országa beteljesedik közöttünk. Lássuk, mi is ez a négy advent, lásd vágyakozón várakozó emberi szív, és öltözz sejtésed örömébe, lásd és ünnepeld Isten alázatát, szerető alászállását és eljövetelét tehozzád!
1.
Isten, mint mindenek Atyja, amikor először szállott alá, hogy rejtelmes szeretetében valakit maga fölé emeljen: ez a teremtésben nyilvánult meg és nyilatkoztatott ki. A teremtésben az a szeretet nyilvánult meg, amely messze fölötte áll minden emberinek. Miért volt a teremtés Isten alászálló szeretetének kinyilatkoztatása és tanúsítása?
Hisz Isten teljes és tökéletesen elég volt önmagában. Ő mindent betöltött, nem volt szüksége egy tőle különböző világegyetemre, hogy az rajta kívül, tőle megkülönböztetett módon létezzen. Semmit sem kellett teremtenie!
De az Atya, aki maga a szeretet, egyszerre csak úgy döntött: szükségem van egy hozzám hasonló valakire, egy Társra. Nem valamire, hanem valakire. Ezért döntött úgy, hogy teremt, méghozzá embert teremt, aki hozzá hasonló valaki lesz, aki társa lehet. Következésképpen az ember lett az egyedüli Istenhez hasonló lény a teremtett mindenségben.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!