Az adventi várakozás és a karácsony ünnep, ami különös súllyal bír az ember életében. A keresztyén ember életében különösen is megvan a maga öröme, a maga kiváltságos helye, de megvan a maga veszélye is. Veszélyt hordoz magában az, ahogyan az ünnepet várjuk, ahogyan készülünk rá, hogy mit jelent számunkra az adventi várakozás, és utána milyen lesz a karácsony ünneplése, a megváltó Jézus Krisztussal való találkozás.

Sokszor tapasztalom azt és érzem úgy, hogy mi magunk, emberek úgy gondoljuk, az ünnep olyan lesz, amilyenné mi tesszük. Mi magunk szeretnénk valami módon ünnepet csinálni. És úgy vagyunk vele, hogyha mi magunk nem teszünk meg mindent az ünnepért, akkor nem lesz jó és nem lesz teljes, nem lesz tökéletes az ünneplésünk.

Sokszor megfáradtan, éppen ezért csalódottan jutunk el a karácsony ünnepéhez, mert az a sok fáradozás, az a temérdek tennivaló, amelyről mi úgy gondoljuk, hogy meg kellett tenni az ünnepért, kimerített bennünket.