A Kárpát-medence egyes református gyülekezetei a mai napig gyakorolják a böjt bizonyos formáit, amelyek még évszázadokkal ezelőtt alakultak ki a protestáns közösségekben. Nem meglepő az sem, hogy a 21. században a böjt új gyakorlatai jönnek létre, amelyek segítenek a ma élő emberek figyelmét Isten Igéje felé irányítani, nem csak a húsvéti időszakban.

PROTESTÁNS BÖJT, A NYELV ÉS A FÜL BÖJTJE

– Létezett és talán ma sem veszett ki a reformátusok böjtje, de igazán nem mondható hangsúlyosnak. Tekintettel arra, hogy a közösségi élet jelentősen megkopott, inkább egyéni elhatározás kérdésévé lett ez – állítja S. Lackovits Emőke néprajzkutató, aki a Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében című tanulmánykötetben részletesen foglalkozik a böjti szokásokkal, köztük a református hagyományokkal is, amelyeknek tájegységekre jellemző sajátosságai is voltak.

– Volt, ahol különös hangsúlyosnak tekintették az úrvacsora előtti böjtöt, máshol csak jóllakni nem volt szabad, például a mezőföldi és a Balaton-felvidéki reformátusoknál, de még itt is több esetben előfordult némi eltérés egy-egy közösségnél – mond egy példát a néprajzkutató, aki tanulmányában leírja azt is, mit fogyasztottak nagypénteken a reformátusok. „Többnyire bablevest ettek, Takácsiban nagy szemű »nagypénteki babból«, mákos tésztát, de tartózkodtak minden zsíros, húsos ételtől. […] Ez a közösségek egyetlen böjti napja imádsággal és a templomban istentiszteleten való részvétellel vált teljessé. Ilyenkor mindenki gyászos ruhát öltött, és éltek az úrvacsora szentségével.”