Megint...
... az elosztás a kérdés. Az, hogy tudunk-e testvériesen osztozni. Nemcsak a kenyéren és a vízen, az élelmen és az energiaforrásokon, hanem most az életünket megóvó oltóanyagon. Attól a ténytől, hogy vannak éhezők és fertőző betegek, koldusszegények és kizsákmányolt milliók a világon, a nyugati féltekén élő ember még elvileg békés tudatlanságban élhet, főként, ha nem követi a híreket a híradókban. Elzárhatja magát az ember, és tagadhatja, hogy lennének éhínséggel küszködők valahol, messze tőle, de a világjárvány már a mindennapi életébe szól bele.
Most az emberiségnek valóban egységesen kell összefognia, mert vagy lesz globális megoldás, vagy tovább pusztít a Covid–19 betegség. Nem lehet tudatosan vagy tájékozatlanul elszigetelődni, hogy csak a magunk országában és kontinensén legyen elég vakcina, másokkal nem foglalkozunk. Nem lehet helyi győzelmektől megmámorosodni, mert a háborúnak nem lesz vége addig, amíg le nem győztük az ellenséget mindenhol. Az életünkről van szó, hogy az elkészült vakcinát igazságosan osszuk el minden nép között.
Mert a járványnak nincsenek határai. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vírus globális terjedésének megállításához arra van szükség, hogy a világ minden tájára eljusson a vakcina és a világ százkilencven országában kialakuljon a védettség, azaz a Föld lakosságának hatvan-hetvenöt százaléka védetté váljon. Versenyfutás következik tehát az oltóanyagért. Ha a gazdagabb országok többet tudnak is fizetni érte, gyorsabban hozzájutnak, mint a szegények, nem lesz felszabadulás a járvány nyomasztó árnyékából, amíg bárhol a világon jelen lesz a koronavírus.
Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy hetek alatt terjedt szét a világban, nem lehetett megállítani. A legyőzése is csak globális összefogással lehetséges. Nem elég csak néhány területen, az egész Földön, az egész emberiségnek kell a védettség. Semmit nem ér a részleges megoldás. Vagy-vagy. Vagy mindenki megszabadul, vagy senkinek nem lesz védelme.
Jézus kenyeret osztott az ötezernek úgy, hogy mindenkinek elég volt, és még maradt is. Vajon ma kérhetjük-e a Földön élő ötmilliárdnak a csodát, hogy a meglévő oltóanyagkészletből elegendő jusson? Ez volna a hetven százalék védettsége. A felelős politikai vezetők, járványügyi szakemberek, döntéshozók tudják-e biztosítani a védőoltást mindenkinek, a legszegényebbeknek, az egészségügyi felszerelésekkel is alig rendelkezőknek? Merész kérés. Lehetetlen követelmény. Csodára van szükségünk. Jézus Krisztus osztó kezére. Tanítványai közreműködésére.