Egy népszerű amerikai író frappáns mondása szerint amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi. De vajon emlékezik-e a pillangó előéletére, mielőtt kikelt volna a gubóból? És ha igen, vállalja-e hernyóként megélt múltját, azaz identitását? Babits Mihály írta egykor fogarasi diákjainak, hogy történelmi emlékezet nélkül a nemzet olyan lenne, mint a gyermek, aki ma nem tudja, mi történt vele tegnap. Létének legnagyobb részét elvesztené az ilyen nemzet, és minden emberöltővel kihalna, mint az egynapos pillangó.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy nemrég nagy vita robbant ki egy harcos ateista köztisztviselő (foglalkozását tekintve fővárosi környezetügyi szakértő) botrányos megnyilvánulásai miatt. Az illető többek között betiltaná hazánkban a gyerekek keresztelését, mivel az szerinte alkotmányellenes. Ezzel akart visszavágni Balog Zoltán volt miniszternek az Európa jövője című konferencián 2018 májusában állítólag tett azon kijelentésére, hogy „a végén még állami eszközökkel fogják betiltani a gyermekkeresztséget”.