Varga Jánosné Simon Erzsébet
Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek. Öt kérdés – öt válasz rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ezúttal Varga Jánosné Simon Erzsébetet, a Nyíracsádi Református Egyházközség presbiterét kérdeztük.
A hétköznapokban is a közösségért él és dolgozik, a gyülekezeti szolgálatról azt mondja, az felemeli, megújítja, és erőt ad neki.
Gyermekkora óta hitben nevelkedett?
Szüleimmel, testvéreimmel mindig is jártam templomba, annak ellenére, hogy gyermekkoromban még tiltották a vallásgyakorlást. Bár hittan órán emiatt nem tudtunk részt venni, otthon sokat imádkoztunk és minden vasárnap ott voltunk a gyülekezetben. Szívesen emlékszem vissza a vasárnapi teadélutánnal egybekötött ifjúsági körökre, ahol a szüleink sütötte sütemények mellett énekeltünk, színjátszócsoportba gyűltünk. Amikor harminc éve megválasztottak, szeretettel vállaltam a presbiteri szolgálatot, húsz éve pedig a pénztárosi feladatokat is én látom el. A szívemen viselem a gyülekezet és egyházunk ügyét.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!